Székelykapu állítás

Székelyföldön ünnep egy ilyen esemény, főleg, ha a megyei tanács is felkarolja az ügyet.

Már korán reggel jöttek a faragók:

Jóska bátyám, hoztuk a kaput, ahogy megegyeztünk.

Tegyétek le az udvarra, és foghatunk is neki felállítani, mert a gödrök már ki vannak ásva a sasoknak.

Régen a gyalog székelyek csak ilyen, galambdúc nélküli, kicsi kaput állíthattak, ma már ki amilyent akar és tud.

Ti rég felkeltetek, nem vagytok éhesek?

Eszünk majd, ha befejeztük a munkát.

Ha este fejezitek be?

Akkor este eszünk, válaszolták röviden a faragók.

Ti munkás emberek vagytok, ugyan bizony hányszor esztek egy nap?

Hát, eccer-eccer: eccer; és eccer-eccer: eccer se.

De egy pohár szilvapálinkát megisztok?

Azt nem öntenők a csizma szárába.

Ide teszem az üveget az árnyékba, és iszogassatok belőle, mikor akartok, csak meg ne részegedjetek.

Aztán mindenki végezte a dolgát, állították a sasokat, döngölték a földet, ki mihez értett, és dél felé már állott is a kapu.

Mit véssünk a bejárat fölé?

Azt, hogy állította a feleségem velem.

Ezzel a faragó elkezdte róni a betűket szép sorban, ahogy szokta.

Ezen kívül lesz még valami idézet is?

Lesz bizony – szólt bele Vilma nénje, a ház asszonya –, hát a mérnökéknél is van, nálunk mért ne lenne.

Mi legyen az?

Ott valami olyasmi van, hogy: akárhol légy, otthon légy.

Erre aztán lett egy nagy kacagás, főleg az érettségizett unoka nevetett.

Mama, azt Tamási Áron mondta, csak nem éppen így. A mérnökéknél az van írva: ,,Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne”.

No, a rosseb enné meg, szólalt meg Jóska bá, mit lehet most tenni?

Végül az írástudó unoka állt elő egy mentő ötlettel:

Az o betűnek kell vésni egy kicsi szárat, és akkor az lesz, hogy: Állíttatta.

Igen, de mi lesz akkor az értelme? – kérdezte Jóska bá.

Az lesz az értelme, hogy „Állíttatta a feleségem velem”, magyarázta Sanyika, az unoka.

Nohát, a pokolvar álljon belé! – mérgelődött Jóska bá –, már a templomba vagy a kocsmába se tudok nyugodtan elmenni, rajtam fog röhögni az egész falu.

Nem elég, hogy az asszony parancsol, de még a kapura is kiíratom.