Soha nem álltak még ilyen kedvezően a csillagok a marosvásárhelyi Nemzeti Színház felújítása szempontjából: magyar nemzetiségű, RMDSZ-es fejlesztési miniszter, szintén magyar és szintén RMDSZ-es kulturális miniszter, aki ráadásul marosvásárhelyi. A kormányprogramban szerepel az épület renoválása – mégsem látni sem gépeket, sem munkásokat. Mikor lépnek végre?
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház épületének állapota már régóta méltatlan ahhoz a művészi munkához, amely odabent zajlik. Az intézmény romló fizikai állapota, a málló vakolat, a beázó tető, a korszerűtlen infrastruktúra évek óta jelzik, hogy itt ideje lenne a cselekvésnek. Ezt már számtalanszor szóvá tettük, megírtuk, kimondtuk, elmondták mások is. Mégis: az épület helyzete változatlan maradt. Most azonban valami megváltozott – legalábbis papíron.
A jelenlegi román kormányban az RMDSZ ismét fontos pozíciókat tölt be. A fejlesztési, közigazgatási és közmunkálatokért felelős miniszter Cseke Attila, aki több nagy volumenű infrastrukturális beruházást irányított az elmúlt években. A kulturális miniszteri posztot pedig Demeter András István, szintén RMDSZ-es politikus tölti be – aki nem mellesleg marosvásárhelyi és Marosvásárhely Színművészeti Egyetemének végzettje. Ismeri a várost, az intézményt, és pontosan tudja, milyen körülmények között dolgoznak ott ma is a művészek.
A kulturális infrastruktúra fejlesztése bekerült a kormányprogramba. Konkrétan a marosvásárhelyi Nemzeti Színház felújítása név szerint. Ez hatalmas előrelépés, ahhoz képest, hogy a kormányok és a kulturális miniszterek cseréjével ez a tétel, hol be-, hol kikerült az utóbbi időkben a kormányprogramból. De hiába a tervek, a program, a politikai akarat, ha a gyakorlatban semmi nem történik. Fontos, hogy most jó a csillagállás és két magyar minisztertől függ a marosvásárhelyi Nemzeti Színház sorsa, mert például a Ciucă kormány kultuszminisztere határozottan kijelentette, hogy a kolozsvári Magyar Operával és a marosvásárhelyi Nemzeti Színházzal ne ostromolják őt, mert egyszerűen nem érdekli ez a két intézmény. Nagyon bízom benne, hogy az aktuális miniszterek nem vesznek példát elődeiktől és nem így állnak ehhez a fontos intézményhez.
A Nemzeti Színház rendelkezik egy részletes, szakmailag megalapozott fejlesztési tervvel. A felújítási dokumentáció, az építészeti koncepció készen áll. Ha szükséges újra el lehet küldeni, újra be lehet mutatni, valójában nem lenne szükség újabb tanulmányokra, egyeztetésekre vagy látszatintézkedésekre. Csak egyetlen dolog hiányzik: az elhatározás, hogy végre elinduljanak a munkálatok. A politikai környezet kedvezőbb nem is lehetne: a döntéshozók magyarok, ismerik az ügyet, sőt személyes kötődésük is van hozzá.
Sokan remélték, hogy az RMDSZ kormányzati szerepvállalása kézzelfogható eredményeket hoz majd Erdély városaiban. Ez a projekt jó próbatétel lehetne – vagy éppen szégyenfolt, ha elszalasztják. A színház nem csupán épület: közösségi tér, kulturális központ, a város meghatározó intézménye, amely egyaránt fontos a magyar és a román lakosság számára. Ahogy az idő halad, az állapota egyre romlik, és ezzel együtt romlik a közbizalom is.
Itt már nem lehet kifogásokat keresni. Nem lehet másra mutogatni. A feltételek adottak. Most a tettek ideje van.
Ezért is tesszük fel újra – immár határozottabban – a kérdéseket:
Mikor kezdik el a felújítást?
Mi a konkrét időterv?
Ki felel azért, ha idén sem történik semmi?
És ha most nem lépnek, mikor fognak?
Sajnálatos tény, hogy Maros megyéből eddig egyetlen magyar képviselő sem érdeklődött, vagy aggódott a színház épülete iránt, legalábbis annyira nem, hogy ezt egy interpelláció formájában megfogalmazza a parlamentben. Aki megtette, az az AUR-os Dan Tănasă volt az elmúlt mandátumban. Ellenben számára sem volt annyira fontos az ügy, hogy egy interpellációnál tovább menjen, de legalább asztalra tette a problémát, foglalkozott vele. Ez sajnos nem mondható el a magyar oldalról. Ezért talán a legnagyobb kérdés, mégiscsak az lesz, hogy a marosvásárhelyi magyar képviselők, vagy szenátorok közül ki lesz az, aki felvállalja a marosvásárhelyi Nemzeti Színház ügyét? Vagy pontosabban lesz-e egyáltalán valaki?
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház megérdemli, hogy méltó otthona legyen Thaliának. És mi, akik ebben a városban élünk, megérdemeljük, hogy megéljük a színházunk korszerűsítését és fejlesztését.









