Vibe: a „kib.ott” fesztivál

Sokat morfondíroztam magamban, miközben a színpadot bámultam a hullámző tömegben: hogy írjak vagy ne írjak róla. Aztán a Tankcsapda énekese megadta a döntő lökést.

Mielőtt megkérdeznéd, hogy miért most, vagy miért csak most, azt mondom, mert a szalmakalapnak is megvan a maga ideje. Közben megjelent Kaáli Nagy Botond remek írása, másik hasábokon pedig az átvert Kuszálik Péter ellenvéleménye, amelyekkel lehet egyetérteni és lehet nem. Ezzel is, azzal is; vagyis inkább azzal nem, ha ezzel igen.

Meg volt hőbörgés a közösségi médiában. Akik amúgy is ébren töltik az éjszakájuk nagy részét, azoknak most volt, amire fogják, hogy a dübörgés nem hagyja őket aludni. Akiknek meg mindegy, mert ha ágyúval lőnek mellettük, akkor is alszanak, akár a lőtt medve, azok be-beszólogathattak emezeknek.

Ilyen előzmények után ragadtam tehát pennát.

Korábban írtuk:

• Vibe: meglett a 100 ezer, még több is
• Vibe: egy nagy bejelentés, egy még nagyobb kérdőjellel
• Vibe: már két közleményt is kiadott a rendőrség
• Vibe: 100 ezer fizető vendég és a zaj. Megéri elviselni!

Erdély még tiszta, ez volt a fejemben, a közösségi médiában olvastam, kár így bemocskolni.De a kontra is: Erdély már nem tiszta, mert ide is elért a szenny.

Mert mivel az erdélyi magyar is magyar, azt eszi leginkább, amit Budapest feltálal nekünk a tévéjében, rádiójában, újságjaiban (csak a Fradi nemzetközi meccseit kódolják érthetetlen buzgalommal Budapestről, az nekünk valamiért a tilos kategória).

Jut eszembe, egyszer egy Deutrsche Wellés rádiós találkozón, ahol mutatóban voltam amolyan kirakatmagyar, arról vitatkoztak vidéki román kereskedelmi rádiósok, hogy kell-e mánélét, ezt a borzalmasan igénytelen román mulatós zenét nyomatni a frekvencián (mindenki a magáén). Erősen próbálkozott az aztadunkamitkérnek-vélemény felülkerekedni, de nem volt sikere. Inkább hódított az a vélemény, hogy azteszikamitadunkminekik.

Valahogy így van ez most is.

Ömlik a szenny a nyakunkba, és ez láthatóan menő.

Nyomják a sokszor ocsmány szöveget a színpadról, közben pörög és dübörög a zene. Vokálos lányok, táncos fiúk, villognak a fények. És megüti a fülem: „kib.ott”. Először, akkor még nem fáj, de mivel ismétlődik, újra, meg újra, egyre bántóbb. Vannak még cifraságok, de ez vezet.

Okkal tették szóvá egyesek a közösségi médiában, hogy akik odavitték a 9-10 éves gyermeküket, kisebbeket is, hogyan voltak kénytelenek igyekezni szaporán befogni a fülüket. Az apróikét, nem a sajátjukat.

Persze, kérdezhetjük, minek vitték oda. Hiszen az előadói listát böngészve (Kuszálik nemigen talált közöttük magyarokat, kicsit meg kellett volna guglizza a neveket) várható volt, hogy lesz benne részünk bőven.

Vicces, hogy éppen a Halott Pénz (amelyet Kuszálik kipécézett magának a jelző szó miatt) volt szövegében a legtisztább, amelyre tán még korhatáros karikát sem kellene a tévében kitenni, ha a felvételt valahol bemutatnák.

A legkoszosabb pedig Manuel. Az a Manuel, akiért a fiam kihagyta Majkát, hogy az első sorban legyen helye a másik színpad előtt. Kis híja mosakodni kellett a koncertet záró szövege hallatán.

Apropó Majka: most őt fikázza majd’ mindenki, aki él és mozog, meg van egy billenytűzet az ujjai előtt, a vásárhelyi repteret illető beszólása miatt. Éppen Majka kommentál, aki a koncertje (nem vagyok rajongó, de még a dalait se nagyon ismerem, az ő szövege is mocskos, mégis szerintem övé volt a legjobb show az egész fesztiválon!) közben többször mondta, hogy látta Manuelt, ideért, de hét órát volt kénytelen Pestről autóban görnyedni, mert lekéste a repülőt. És közben haha. Aztán újra meg újra, hogy Manuel így és az autó meg a repülő úgy.

Naná, hogy akkor jó volt ez a repülőtér, a célnak megfelelt. Hazafele menet már az is „kib.ott” lett.

Aminthogy a fesztivál is maga: amikor Lukács László bemondta a mikrofonba, hogy „mélyen tisztelt Vibe kib.ott fesztivál”, akkor éreztem, hogy most már mindennek van teteje és lehet elővenni a pennát.

Hogy leírjam: azt ígérték, good vibes only. Meg is kaptuk, de… f.cking kivitelben.

Only?