.:: Vásárhely.ma ::.

„Mi kiszorultunk az EMSZ-ből. Kellett a keret a cselekvéshez!”

Beszélgetés Kulcsár-Terza Józseffel, az újonnan létrehozott Magyar Polgári Erő ügyvivő elnökével

Kedden reggel, amikor kinyitottam az elektronikus postaládámat, meglepett a közleményük a pártalapításról. Az első kérdés, amely rögtön felmerült bennem, hogy ezt hogy tudták ilyen titokban csinálni? Annak idején, amikor Szász Jenő alapította a polgári pártot, egyéb nem volt a sajtóban, csak hogy így buktatták el meg úgy buktatták el a kezdeményezést, és egy idő után már az volt az érzésem, hogy valójában nem is akarnak a végére járni a dolognak, mert jobb ez így, hogy úgy tűnjön, hogy valakik mindenáron keresztbe tesznek az új politikai szervezet létrejöttének, és így az áldozat szerepében tetszeleghetnek. De az Erdélyi Magyar Szövetség bejegyzésénél is voltak problémák, az Önök pártját viszont, úgy tűnik, nagyon gyorsan sikerült megalapítani, ami számomra azt jelenti, hogy nem sokan tudhattak a dololgról.

Azért titokban nem tartottuk, az EMSZ-es kollégák is tudtak róla. Nyílt kártyákkal játszottunk. Több sajtóorgánum tegnap (kedden – a szerk.) nekem neveket is felsorolt… Hogy gyorsan ment, azt elismerem. A törvény változott, manapság három ember elégséges ahhoz, hogy egy pártot bejegyezzenek, és szerintem ezért volt lehetséges, hogy három-négy hónap alatt a végére értünk a folyamatnak.

Csakhogy az előbb említett esetekben nem annyira a személyek száma tekintetében talált kifogást az illetékes bíróság. Valóban, korábban nehezebben ment a pártalapítás, több megyéből kellettek támogatók, de mintha inkább a statútumbeli megfogalmazásokba kötöttek volna bele, és Önök is a magyar nemzeti érdekek következetes képviseletét tűzik ki célul.

Ezen elgondolkodtunk mi is, és ezért volt, hogy az én nevem nem szerepelt a három alapítóé között, aki a papírokat előterjesztette. Ismertebb kollégáim, akik hosszabb ideje politizálnak, ugyancsak nem voltak benne. Három barátunkat kértük fel a feladatra – talán ezért nem volt semmi akadály. Önnek valószínűleg igaza van, ha én lettem volna az alapító, nemhogy még nem jegyezték volna be ezt a pártot, de talán soha nem is tették volna meg.

Ha már itt tartunk, akkor tudna említeni néhány nevet azok közül a kollégái közül, akik a háttérben maradtak, vagy ez továbbra is titok?

Rövidesen kilépünk a nyilvánosság elé, és sajtótájékoztatón ismertetjük majd a neveket is, ebben maradtunk. Vannak közöttünk polgármesterek, alpolgármesterek, megyei tanácsosok, helyi tanácsosok, szimpatizánsok – néppártosok, volt MPP-sek, volt polgármesterek –, eljön a pillanat hamarosan, és akkor bemutatjuk őket.

Tehát ők azok az „aktív közéleti szereplők”, akik a pártalapítást bejelentő közlemény szerint megbízták Önt az ügyvivő elnöki feladattal.

Így van.

Körülbelül hányan vannak, lehetne legalább számszerűsíteni?

Megkérdezték már tőlem, hogy hány szervezetünk van jelen pillanatban. Egyetlenegy szervezetünk sincs egyelőre, ugyanis most alakultunk meg. Most kezdődik az a munka, hogy helyi és megyei szervezeteket hozunk létre, az első kongresszusig.

Én az „aktív közéleti szereplők” száma tekintetében érdeklődtem volna… nagyságrendileg: ötven? Száz?

Nem akarok számokról beszélni, nem is lenne korrekt a részemről, mert nem egyeztünk meg erről a kollégákkal. Vagyunk, majd meglátják, amikor eljön a pillanat, hogy bemutatkozzunk. Nem akkorák, mint 2008-ban, de vagyunk!

A másik kérdőjel, amely felmerült bennem a közlemény kapcsán, hogy eltelt egy kis idő aközött, hogy a döntés jogerőssé vált, és aközött, hogy azt bejelentették. Miért vártak ki vele ilyen sokáig?

Egyrészt, hogy legyen végleges a határozat, ne adjunk semmilyen támadási felületet a román hatalomnak, utána pedig már nagyon közel volt a Húsvét, és nem akartunk az ünnepen pártpolitikával foglalkozni. Ilyen meggondolásból vártunk ki.

Milyen forrásokból tervezik finanszírozni a működésüket?

Jó kérdés! Nincs pénzforrásunk, de amikor 2008-ban a polgári párt létrejött, akkor sem állt rendelkezésre semmilyen gazdasági háttér. A bajtársi hangulat tartott össze! Tenni akarunk, és megyünk előre!

De azért egy elképzelés csak van… Jön a kongresszus, annak a szervezési költségét például miből fedezik?

Őszintén mondom még egyszer: nincs forrásunk. Most fogtunk neki a munkának. Keresni fogunk támogatókat, egyértelmű, jelen pillanatban azonban ilyen úton még nem indultunk el. Nem a forrásokra építjük a pártot (azaz nem igaz, hogy ha nincs meg a forrás, nincs párt), hanem – ezek vagyunk és tenni akarunk! Sokan mondják, hogy sértődöttek vagyunk, de ez nem igaz. Nem vagyunk sértődöttek! Úgy érezzük, szükség van erre a csapatra, erre a magra, és tenni akarunk. Ha pedig lesz igény a munkánkra, teszünk is!

Nyilvánvalónak tűnik, hogy nem azért vágtak bele az új párt megalapításába, mert valamilyen pénzforrásra pályáznak, hanem fordítva megy a dolog, azazhogy a tenniakarás meghozza majd a hozzá szükséges finanszírozást. De a háborút sem lehet pénz, paripa és fegyver nélkül megvívni, azt szokták mondani.

Ez igaz, de a harctérről akkor sem állunk félre, ha nincs fegyverünk. Akkor is szembemegyünk, és kiállunk az igazságért!

A politikai palettán hová pozicionálják magukat?

Mint ahogy ismeretes, 2008 óta (és azelőtt is) a nemzeti ügyek következetes képviseletét tartjuk a legfontosabbnak, a nemzeti ügyeket próbáljuk érvényre juttatni – kisebb-nagyobb sikerrel. A román hatalommal állunk szemben, amely kemény lépéseket tesz a magyarság ellen. Ezek a lépések nem mindig látszanak, de aki benne van a politikában, tudja, milyen aljas fogásai vannak Bukarestnek. Ezért elsősorban nemzetpolitikával kívánunk foglalkozni, és, ami nagyon fontos, egyik társamnak a véleménye az volt, hogy az ifjúságot is meg kell szólítanunk. Sok hiányosságot látunk ezen a területen, el kell érnünk a fiatalokat, azokat is, akik nem akarnak közéleti szerepet vállalni.

A Magyar Polgári Párt szellemi örökösének tekintik magukat. Lehet arra számítani, hogy az alakulat régi tagjai kivonulnak az EMSZ-ből és átjönnek Önökhöz?

Nem tudom, hogy az EMSZ-ből kik fognak vagy kik nem fognak kivonulni. Mi meghirdettük, hogy vagyunk, tudják, mit akarunk! Mi nem mondtuk, hogy az EMSZ-szel nem fogunk tárgyalni; mindenkivel tárgyalunk. Aki a mai napon nem folytat párbeszédet az erdélyi magyar politizálásban, az az erdélyi magyarok ellen cselekszik. Párbeszédet folytatunk majd az EMSZ-szel, és az RMDSZ-szel is. De nagyon fontos a történelmi egyházainkkal is párbeszédet folytatni és a civil szervezetekkel egyeztetni, illetve még egyszer: ifjúság!

Miért volt szükség új párt létrehozására?

Elárulom: én nem voltam oda érte; arra gondoltam, most még egy párt, mit fognak mondani, hogy lesz?… Aki ismer, tudja, 2008 óta harcolok nagyon, és most egy új szervezetet hozzunk létre? Társaim győztek meg, azt mondták, hogy ha nincs keret, nem fogunk tudni kibontakozni, nem fogunk tudni dolgozni. Senkit nem akarok bántani vele, nem is nagyon akarok erről beszélni, de mi kiszorultunk az EMSZ-ből, és így döntöttünk, hogy keretet kell adni ennek a csapatnak. Ha nincs keret, nem fogjuk tudni érvényesíteni az akaratunkat.

Ilyen körülmények között parlamenti képviselő marad?

Ezt a mandátumot ki kell vinni. Úgy érzem, kötelességem tovább képviselni azokat, akik támogattak és felhatalmaztak a törvényhozói szerepre. Ott van az autonómia ügye, ott vannak a nemzeti ügyek, ezeket próbáljuk, s próbálom most már nem csak itt, Bukarestben, hanem nemzetközi szinten is érvényesíteni. Több találkozásom, több utam volt Európában és nem csak, utoljára Gagauziában jártam, és mindig ismertetem az autonómia ügyét, a székelyek ügyét, az erdélyi magyarság ügyét, elmondom, hogy milyen helyzet van Romániában.

A kérdés arra vonatkozott, hogy Önt az EMSZ-ben fuzionáló pártok nevesítették a tisztségre, Ön pedig most elhagyja az EMSZ-t. Nem szül ez egyfajta konfliktushelyzetet? Nem kérheti az EMSZ, hogy adja vissza a mandátumát?

Jogilag nem.

Erkölcsileg?

Tegyék meg… ha gondolják. Elnézést kérek, de… és ezt le is írhatja: ha én mint EMSZ-parlamenti képviselő nem vagyok hivatalos a kongresszusra, akkor… hogy van ez? Amikor a Magyar Polgári Párt döntött a fúzióról, akkor sem hívtak meg a kongresszusra. Nem csak engem, több társamat se! Ha valaki nem ért egyet azzal, amit mondok, semmi gond, leülünk és megbeszéljük. Konstruktív vitát lehet folytatni! De attól még engem és társaimat meg kellett volna hívjanak mindkét kongresszusra! El akartam kerülni ezt a kérdést, nem akarok konfliktust senkivel. De most már, ha megkérdezett, válaszoltam.

Köszönöm szépen!

Fotók: Kulcsár-Terza József közösségi oldala.

Farczádi Attila

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

23

Mire számít a választási kampányban?