Szucher ErvinÉletének 82. évében távozott Szathmári Lajos egykori román labdarúgó-válogatott, aki mielőtt a Steauahoz került volna, egy évig Marosvásárhelyen kergette a bőrt.
A nagyszalontai származású futballista, aki Nagyváradon került először felnőttcsapatba, majd egy évadot Marosvásárhelyen az ASA-nál játszott, a Steauanál teljesedett ki. Tizenegy évig, 271 A osztályos mérkőzésen erősítette a fővárosiak védősorát, kiváló teljesítményének köszönhetően a válogatottba 44-szer hívták be. Egyetlen gólját Magyarország ellen szerezte: a pályán volt az 1972-es Eb-negyeddöntőjének számító mindhárom mérkőzésen, Budapesten, a telt házas Népstadion közönsége előtt talált be. Egyenlítő fejese 1–1-es döntetlent ért a románoknak, akik Bukarestben is remiztek, így egy harmadik, sorsdöntő mérkőzést kellett szervezni Belgrádban, ahol a 87. percben érkező Szőke-találatig szintén pontosztozkodásra álltak a felek.
A magyaroknak fejelt gólról a bukaresti hatalom által Ludovic Sătmăreanura románosított nevű játékos a következőképpen emlékezett vissza a Képes Sportnak adott interjújában: „Tudom, ezt most a fejemre olvassa! Nincs mit szépíteni, fejeltem gólt a telt házas Népstadionban, csak nem a magyar, hanem a román válogatott mezében. Még ma is előttem van: Iordănescu szabadrúgást ívelt be, Géczi hibázott, én pedig befejeltem. Ezzel lett 1–1”.
A románok elleni „trilógia” idején Szathmári már ötéves régiséggel rendelkezett a a nemzeti 11-ben. Az 1970-es mexikói vébét végigjátszotta; pályára lépett az angolok, csehszlovákok és brazilok ellen. Mind az ellenfelek, mind a szakvezetés és a sajtó elismerően nyilatkozott a teljesítményéről.Amíg egészségügyi állapota lehetővé tette, 78 éves koráig edzőként a Steaua ifjúsági- és gyermekközpontjában dolgozott. Időnként old-boys mérkőzésekre is beállt – többek közt Marosvásárhelyen. A dinamós névrokonától való megkülönböztetés végett Sătmăreanu I. néven is emlegetett focista a 2000-es évek első felében tért vissza a ligeti stadionba, ahol egy ASA–Steaua öregfiú-mérkőzésen lépett fel.
