.:: Vásárhely.ma ::.

Stadionépítés: kidobott pénz után és újratervezés előtt?  

Feljelentések, vádaskodások, félreértések, magyarázkodások jellemzik a ligeti stadion újjáépítési folyamatát, pontosabban annak megrekedését. Jelen állás szerint úgy tűnik, az eddigi beruházás egy része afféle ablakon kidobott pénznek számít.

Egyelőre szó sem lehet a ligeti stadion újjáépítési munkálatainak a folytatásáról, tudtuk meg a tulajdonostól és egyben megrendelőtől, a marosvásárhelyi önkormányzattól. A polgármesteri hivatal csak az atlétikapályát tenné használhatóvá, majd egy szakvéleményezést rendelne arról, hogy érdemes-e további pénzösszegeket fektetni az építkezés folytatásába, vagy sem. Mint ismert, a 2020-ban felállt új városvezetés számos tisztázatlan, csalásra és sikkasztásra utaló ügy miatt szerződést bontott a kivitelező Kronos Life Construcy Kft.-vel. Miközben a felek a bíróságon keresik az igazukat, a Ligetben áll a bál, az eddigi félkész beruházások napról napra degradálódnak, a felvásárolt építőanyagok egy része meg szavatosságát vesztette. A kár levét nem csak a megrendelő és a vállalkozó, mindenekelőtt a sportolók és a potenciális szurkolók isszák.

Szekeres Gerő

A stadion megmentése a várat is megmentené

„Életem egyik legszomorúbb fejezete” – így jellemzi a ligeti kudarcot a stadion újratervezésével megbízott szakember, Szekeres Gerő. Az egykori sportoló szívügyének tekinti a sportlétesítmény átépítését, hisz a ’60-as években maga is ligeti salakról küzdte be magát a román válogatottba. Egy olyan korszakban, amikor Marosvásárhely több mint húsz sportolóval képviselte az országot. Éppen ezért Szekeresnek és az általa vezetett Arhing tervezőirodának elsődleges célja volt megmenteni az atlétikapályát, hisz, amint fogalmazott, futballpályája bármelyik hazai nagyközségnek vagy kisvárosnak lehet, de nyolcsávos atlétikapályájával rendelkező stadionja csak keveseknek.

A tervek szerint a teljes lelátót új tetőszerkezet borítaná, úgy, hogy annak a szerkezete nem terhelné a tribünöket. A megerősített, valamikori A és B, illetve D és E lelátók alatt korszerű atlétikatermek létesülnének oly módon, hogy azokat egyéb sportágakban is lehessen használni. A tervező két új épületet is elképzelt a lelátók kiegészítésére: az F és a G korpuszokat, ahova irodákat, sportorvosi rendelőket, dopping-ellenőrző szobát lehessen berendezni. Újjáépülne, de teljesen más arculatot kapna a középső, néhány évvel ezelőtt lebontott C-tribün, ahol egyebek közt VIP-páholyok és a sajtórészleg kapna helyet.

Szekeres Gerő egy multifunkcionális központként képzeli el az átépített stadiont, amely átvehetné a várat érő „kulturális teher” bizonyos részét. A szakember, aki néhány évvel ezelőtt a vár restaurálásáért felelt, úgy érzi, a számos művelődési és egyéb rendezvény lassan megfojtja a várat. „Ha nem vigyázunk, a vár hamarosan oda jut vissza, ahol a restaurálása előtt volt. Kár lenne, hisz Marosvásárhely gyöngyszemének számít” – érvel Szekeres, akit az országban több vár rendbetételével vagy annak felügyeletével bízták meg.

Nemzetközi versenyre alkalmatlan, de nem a terv miatt

Soós Zoltán véleménye szerint a közel 10 milliósra becsült terv megvalósítása egy olyan stadiont eredményezne, amely nem felel meg a nemzetközi szabványoknak. „Ha újraindul a projekt, azt az Országos Beruházási Társaságon, a CNI-n keresztül szeretnénk megvalósítani. Ellenben, a jelenlegi vezetőség úgy gondoljuk, hogy a város költségvetését sokkal fontosabb tervekre kell fordítani, mint például a parkolóházak építésére, utak korszerűsítésére, műemlékek felújítására, gazdasági fejlesztésre” – fejtegeti a Vásárhely.ma-nak a polgármester. Soós szerint mindenképpen új stadiontervre van szükség, még akkor is, ha a szerződésbontást nem a terv, hanem az illegalitások sorozata indokolta. Kérdésünkre, hogy mit tekint törvénytelennek, az elöljáró elsősorban a kiegészítő szerződések aláírását és a megvásárolt, de le nem szállított építőanyagok kifizetését sorolja. Azon túl, hogy a hiányosságok ügyében a városvezetés a nyomozóhatóságokhoz fordult, a közeljövőben egy új előtanulmányt rendelne stadionépítésben jártas szakmérnököktől. Ennek célja megállapítani, hogy a régi terv egyáltalán használható-e, ha igen, akkor annak alapján lehet-e majd a stadiont nemzetközi versenyek szervezésére használni. „Egyelőre azon vagyunk, hogy az ősz folyamán készítsük el a futballpálya körüli atlétikapályát, hogy sportolóinknak legyen hol edzeniük” – állítja Soós Zoltán.

Az Országos Beruházási Társasághoz egyelőre semmiféle igény nem érkezett a stadiont illetően, tudtuk meg Bukarestből. A CNI azt is leszögezte, hogy szakembereik nem a már engedélyezett terv minőségével foglalkoznak, amely egy komplex tervezési téma szerint készült el. A beruházási társaságnak az a feladata, hogy a tulajdonos, azaz az önkormányzat által előterjesztett, hiteles igényt a listájába foglalja. Ezt követi a beruházásra irányuló pénzösszegnek a programba való foglalása, valamint a munkálatok elkezdése.

Szekeres Gerő elismeri, hogy Soósnak igaza van, de csak részben. A félbemaradt stadion egymagában valóban nem felel meg a nemzetközi atlétikai szabványoknak, de nem az Arhing által készített terv hiányosságai vagy a kivitelező hibái miatt. „Nemzetközi versenyt csak úgy lehet szervezni, ha rendelkezel egy bemelegítésre szánt pályával is. Ezt meg lehetne építeni a stadion szomszédságába, a jelenlegi ócskapiac területének egy részére. És akkor Romániában Marosvásárhely lenne az első város, ahol nemzetközi hivatalos versenyeket lehetne rendezni” – mondja az egykori bajnok.

A tervezést és beruházást figyelemmel követő Nicolae Curta, a Román Atlétika-szövetség volt alelnöke szerint „a polgármester nem tudja, mit beszél”. „Szekeres tervei megfelelnek a nemzetközi szabványoknak, azokon fölösleges módosítani. Ha Romániában valaki ért a sportlétesítmények tervezéséhez, az mindenképpen ő” – véli a nyugalomba vonult szövetségi vezető, hozzátéve, hogy amint egészségügyi állapota lehetővé teszi, újból Marosvásárhelyre látogat, és megpróbálja jobb belátásra bírni Soós Zoltánt. Akárcsak Szekeres, Curta is nyomatékosítani kívánta, hogy ahhoz, hogy a nemzetközi szövetség is hitelesítse a stadiont, egy mellékpályára volna szükség, ami lehet lényegében J alakú félpálya is.

Hogy a felek ne beszéljenek el egymás mellett

Szekeres Gerő szerint az efféle félreértések és félremagyarázások elkerülhetők lennének, ha működne a párbeszéd a megrendelő, azaz a városháza és a tervező, azaz az általa képviselt Arhing között. „Országszerte mintegy 450 sportlétesítmény épült a mi terveink alapján, köztük olyan egyediek, mint például a bodzavásári, a craiovai meg a gyergyószárhegyi sportcsarnok. A marosvásárhelyi stadion újjáépítése előtt számos sportlétesítményt tanulmányoztam és folytonosan konzultáltam a hazai atlétikaszövetség illetékeseivel. Hol én jártam Bukarestbe, hol ők látogattak a helyszínre. Az eddigi hat pályát nyolcra szélesítettük. Így már megfelelne a nemzetközi szabványoknak is. Most meg ez a tervünk a szemetes kosárban végezné. Mert az új városvezetés az elmúlt három év alatt meg se kérdezte, mit miért csinálunk így, vagy képzelünk el úgy” – fájlalja Szekeres, aki egy 650 oldalas tanulmányt vesz elő. Mint mutatja, ez csupán a lelátók statikai részéről szól. A többi további dossziékba lefűzve áll. Azt már csak mellékesen említi, hogy munkájáért a szerződésbe foglalt összegnek mindössze egy töredékét kapta meg.

Új stadiont építeni a Ligetbe szinte lehetetlen

Még Dorin Florea polgármestersége alatt is sokan azon a véleményen voltak, hogy a régi, több, mint fél évszázados stadiont le kell bontani, és újat kell építeni. Csakhogy a vasút közelsége miatt ez nem lenne egyszerű feladat. „A mostani szabványok szerint egy új stadion nem épülhetne ilyen közel a vasúthoz. A CFR azzal a feltétellel adta áldását az építkezési engedélyre, ha nem húzunk fel új létesítményt” – magyarázza Szekeres Gerő. Ezzel tisztában van a város polgármestere is, aki szerint, ha új sportbázist kell építeni, akkor lemondanak a jelenlegi helyszínről, és a Maros és a holtág közötti területre, a lovarda helyére húznák fel a stadiont. Ez esetben a ligeti létesítmény végképp értelmét veszítené. Lebontása viszont tetemes összegbe kerülne. „Csupán a tartószerkezet 3500 tonna betont jelent. Ez kerek 350 kamion törmelék. Amit el kellene bontani, szállítani, majd valahol lerakni” – hívja fel a figyelmet a szakmérnök, majd felteszi a költői kérdést: az eddigi munkálatokat, azok leállításával okozott kárt, illetve az esetleges bontást kinek a zsebéből fizettetné majd meg a városháza?

Szucher Ervin

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

399

Miként vélekedik Dorin Florea jelöltségéről?