Kali IstvánMásfél évnyi előkészítés, 244 jelentkező és egy határtalan cél – hogy a HUNOR-programmal újra magyar kutatók repüljenek az űrbe. Kapu Tibor két hétre a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) indul, hogy kísérleteket végezzen, és ezzel hozzájáruljon a magyar űripar megerősödéséhez.
A HUNOR-program felépítése
A HUNOR – Hungarian to Orbit – nemzeti kutatóűrhajós-programot a magyar kormány 2021. júl. 30-án indította el azzal a céllal, hogy Magyarország újra aktív szerepet vállaljon az emberszállításban az űrben, és versenyképes kompetenciákat építsen a nemzetközi űrversenyben. A program az Axiom Space-szel együttműködve a SpaceX Falcon 9 + Crew Dragon űrjárművet használja.
A kiválasztási folyamat online jelentkezéssel kezdődött, amely 2022. január 31-én lezárult.
Az űrhajó fizikai korlátai által megszabott határértékeken belüli testi adottságokkal rendelkező és a jelentkezés többi alapkövetelménynek is megfelelő jelentkezőknek egy online alkalmassági tesztet kellett megoldaniuk. A vizsgálat célja a válogatáshoz minimálisan szükséges készségek és képességek meglétének felmérése volt. A teszten legjobban teljesítő, legtöbb pontot elérő jelöltek kerültek tovább a következő kiválasztási fordulóba.
A továbbjutó jelentkezőkre ezek után egy pszichometriai és pszichológiai felmérés várt, amelynek célja a pszichológiai alkalmasság megállapításán felül a küldetés szempontjából lényeges személyiségjegyek felmérése és értékelése volt. A felállított személyiség–mátrixon alapuló szakértői javaslat alapján a küldetéssel járó pszichés próbatételre leginkább felkészült jelentkezők kerültek tovább a következő fordulóba.
A folyamat következő állomása a repülő- és űrorvosi alkalmassági vizsgálat volt, amelynek célja nem csupán az aktuális egészségügyi alkalmasság megállapítása, hanem annak prognosztizálása, hogy az adott jelölt szervezete mekkora valószínűséggel képes a küldetés végéig egészségügyi állapotának és fizikai teljesítőképességének megőrzésére. A vizsgálat alapfeltétele az érvényes repülőorvosi alkalmassági igazolás, amelyet a vizsgálatokat koordináló orvosnak kellett bemutatni. A vizsgálat során a jelölteknek a repülőorvosi vizsgálathoz hasonló, de annál szigorúbb és összetettebb kivizsgáláson kell átesniük.
Ezek során alacsony nyomásnak, nagy és hosszan tartó gyorsulási és lassulási erőnek, terheléses vizsgálatoknak voltak kitéve. A repülőorvosi szakértők az egyéni egészségügyi kockázati értékelés alapján javaslatot tettek a jelöltek sorrendjére, az így kialakuló sorrend pedig döntő jelentőségű volt az eljárás egésze szempontjából. Minél előrébb végzett egy jelölt a listán, annál nagyobb volt az esélye a kiválasztásra.
A legígéretesebb jelöltek ezek után egy technikai meghallgatáson vettek részt, amelynek során a gyakorlatban is bizonyítaniuk kellett tudományos és műszaki beállítottságukat, valamint rátermettségüket a küldetés során rájuk váró feladatokhoz hasonló kihívások és szimulált problémák megoldásával és prezentálásával.
A folyamat következő meghatározó pontja a felmérések eredményeit, a jelöltek képesítéseit és szakmai tapasztalatát, továbbá motivációját számba vevő „állásinterjú”, ahol az egyes jelöltekről kialakult összkép alapján a kiválasztási testület rangsorolta őket, és összeállított egy szűk, négyfős „leginkább alkalmas jelölti” listát.
A HUNOR-program keretében kiválasztott magyar űrhajósjelöltek egy három szakaszból álló, összetett kiképzésen vettek részt, amelyet magyarországi és nemzetközi szakértők közreműködésével szerveztek.
1. szakasz – Alapozó oktatás
2. szakasz – Tudományos és műszaki felkészítés
3. szakasz – Fizikai és mentális terhelés
A jelöltek kommunikációs és protokollképzésen is részt vettek, hogy a nemzetközi színtéren is méltón képviseljék Magyarországot. A program zárásaként az Axiom Space szakértőivel egyesült államokbeli konzultáción vettek részt, amely megalapozta a végső, professzionális űrhajóskiképzést.
A jelentkezési felhívásra 244 fő adott be pályázatot. Többkörös kiválasztás után maradt ki a négyes döntő: Kapu Tibor (kutatóűrhajós), Cserényi Gyula (tartalék), András Szakály és Ádám Schlégl. Kapu 2024 augusztusában Houstonban kezdte meg a képzést, amelynek során komplex, nemzetközi űrhajós kiképzést kapott.
Legénység
- Parancsnok: Peggy Whitson, NASA-veterán
- Pilóta: Shubhanshu Shukla (India)
- Küldetésspecialisták: Kapu Tibor (Magyarország), Sławosz Uznański-Wiśniewski (Lengyelország)
Kapu Tibor, a magyar űrhajós
Kapu Tibor 1991-ben született Vásárosnaményban. Gépészmérnöki alap- és mesterszakos képesítését a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg 2016-ban. Mesterképzésének szakiránya a polimertechnika volt.
Angolul felsőfokon, míg németül alapszinten beszél. Karrierjét a gyógyszeriparban kezdte, később dolgozott logisztikai területen a GE Hungary Ltd.-nél, majd pedig az autóipar területén helyezkedett el a Robert Bosch Ltd.-nél, ahol akkumulátorfejlesztésre specializálódott.
Munkái során tapasztalatot szerzett nemzetközi környezetben is, dolgozott Belgiumban és az Egyesült Államokban egyaránt. Kapu Tibor maratonista, és 20-szoros félmaratonista. 38 ugrással rendelkezik az ejtőernyőzés területén.
Indítás és űreszköz
Az Ax-4 missziót a SpaceX Falcon 9 rakétája és a Dragon “Grace” kapszula hajtja végre. A floridai Kennedy Űrközpontból 2025. június 25-én 08:31-kor indult a jármű. A Dragon közel 28 órás űrbeli utazás után 2025. június 26-án dokkol az ISS Harmony moduljához.
Miután az eredetileg május 29-re tervezett startot többször is el kellett halasztani. A kilövést öt alkalommal módosították különböző technikai és időjárási problémák miatt: előbb elektromos hiba lépett fel a Crew Dragon űrhajó rendszereiben, majd előkészítési gondok jelentkeztek a Falcon 9 rakétán. Ezeket további problémák követték, például a folyékony oxigén szivárgása, egy nyomásprobléma az ISS egyik moduljában, valamint kedvezőtlen időjárási körülmények, főként magas légköri szelek.
A sikeres start végül június 25-én, magyar idő szerint reggel 8:31-kor történt. Várhatóan az űrhajó mintegy 28 órás repülés után, várhatóan június 26-án, délután 4 órakor (CEST) csatlakozik a Nemzetközi Űrállomás Harmony nevű dokkolómoduljához.
A magyar küldetés az ISS-en körülbelül 14 napot ölel fel. Ez idő alatt Kapu Tibor több mint harminc magyar fejlesztésű kísérletet hajt végre, amelyek többek közt orvosbiológiai, agrártudományi, anyagtudományi és technológiai területeket érintenek. A küldetés célja, hogy tudományos és ipari eredmények révén hosszú távon erősítse Magyarország szerepét a nemzetközi űrkutatásban és innovációban.
A HUNOR-program ezzel történelmi mérföldkőhöz érkezett: közel fél évszázaddal Farkas Bertalan 1980-as repülése után újra magyar űrhajós dolgozik az űrállomáson, immár a 21. század kihívásainak és lehetőségeinek megfelelő küldetésben.
Kísérletek a fedélzeten
Kapu Tibor két hetet tölt az ISS-en, ezalatt 19–25 magyarországi fejlesztésű tudományos kísérletet hajt végre.
Főbb kísérletek:
-
Mikrobiom-változások
Vizsgálják az emberi mikrobiom — baktériumok, vírusok, gombák — összetételét és viselkedését mikrogravitációban -
DNS-károsodás és helyreállítás
Tanulmányozzák a kozmikus sugárzás okozta DNS-károsodást, és az önjavító biokémiai mechanizmusokat -
Folyadékdinamika – légkörmodell
A vízgömb mikrogravitációs forgatásával modellezik a bolygónk légkörének viselkedését -
Nanoszálas gyógyszeradagolás
Olyan nanoszálas szemészeti készítmény tesztelése, amely elősegítheti a látásromlás kezelését űrbeli körülmények között -
Sugárzásmérés
Egy kompakt személyi dózismérővel mérik a kabinban és az űrhajósokat érő ionizáló sugárzást -
Növénycsírázás és mikrozöldtermesztés
Fejlett agrárkísérletek: csíráztatás és termesztés mikrogravitációban, zöld biomassza fejlesztése céljából -
Kognitív- és mozgásvizsgálatok
Kognitív képességek (asszociatív tanulás, vizuális információfeldolgozás), mozgáskoordináció és agyi véráramlás adaptációja a súlytalanságban -
Alacsony olvadáspontú fémek viselkedése
Ionhajtóműveknél használt fémek viselkedésének vizsgálata súlytalanságban -
Ruházati hőátadás
Tesztelik a ruhák hőátbocsátását különböző gravitációs környezetekben, hogy javítsák az űrhajósok komfortját -
Precíz pozíciókövetés
Inerciális szenzorokkal próbálják ki a pontos helymeghatározást az űrben -
Felső légköri zivatarok
Megfigyelnek zivatarjelenségeket a Föld felsőlégkörében, adatokat gyűjtve meteorológiai vizsgálatokhoz -
3D‑nyomtatott anyagok vizsgálata
Tesztelik az űrúrhatásokat különféle 3D‑nyomtatott anyagokon
Miért fontosak ezek a kísérletek?
- Orvosi alkalmazások: látásromlási és kardiovaszkuláris problémák felismerése, immunválasz erősítése, DNS-javító mechanizmusok feltárása.
- Technológiai innovációk: pontos szenzorok, hordható sugárzásmérők fejlesztése.
- Agrár-innováció: életképes növénytermesztés mikrogravitációban; hasznos a hosszú távú űrbéli táplálékellátáshoz.
- Anyagtudomány: új ötvözetek, fémek és 3D-s szerkezetek fejlesztése, amelyek űr-specifikus és földi ipari alkalmazások céljából is hasznosak lehetnek.
Gazdasági és tudományos haszon
- A magyarországi űripar fellendítése: versenyképes referenciák, nemzetközi beszállítás
- K+F projektek bővítése: mikrogravitációban tesztelt anyagok, eszközök
- STEM-oktatás erősítése: fiatal kutatók és egyetemi partnerek bevonása
- Technológiatranszfer: közvetlen üzleti alkalmazások lehetősége
A HUNOR-program tudományos és gazdasági áttörés, amely hosszan tartó hasznot ígér a magyar űripar és innováció számára. Kapu Tibor űrutazása nem turisztikai látványosság, hanem a magyarországi technológiai szektor űrbeli felnőttkorrá válásának bizonyítéka. A kutatások eredményei nemcsak tudományos publikációkban, hanem ipari termékekben és szolgáltatásokban is megjelenhetnek.
A HUNOR nem csak középpont, hanem iránytű is: azt üzeni, hogy a magyar tudás ismét helyet kér magának az űrben.
Antal Erika
vasarhely.ma
