.:: Vásárhely.ma ::.

Vigyázat, lopják a facebook profilokat!

A napokban több ismerőstől kaptam olyan értesítést, hogy ne vegyem figyelembe, ha a Facebook profiljáról üzenetet kapok. Vagy épp azt jelezték, hogy már nem ők kezelik az ismert profiljukat, a megjelenő tartalmakért már nem vállalnak felelősséget, azt ugyanis feltörték és ellopták tőlük.

Gondolhatnánk, hogy ravasz hackerek kihasználják az idősebb korosztály technikai tudásának hiányosságait és átverik őket, de nem csak az idősebb korosztály tagjai a célpontok.

Hogyan „támadnak”?

A legtöbbször a gyanútlan áldozatok kapnak egy üzenetet, amelyben felhívják a figyelmünket, hogy megszegték a Facebook valamilyen szabályát és emiatt a profilunk deaktiválva lesz, amennyiben nem tesznek bizonyos lépéseket. Az üzenetküldő oldal vagy profil kinézetre nagyon hasonlít a Facebook hivatalos megjelenésére, csakhogy a közösségi oldal kezelője nem szokott ilyen módon kommunikálni a felhasználókkal. Csakhogy az üzenet fogadásának pillanatában ez általában senkinek nem jut eszébe. Első reakciónk, hogy az évek óta összegyűjtögetett ismerősi hálózatot nehogy elveszítsük. Csak azt nem sejtjük, hogy éppen ez történik, ha belemegyünk a játékba.

Esete válogatja, de ezekben a levelekben meg szoktak jelölni több profilt is, számukra csak az esély nő, hogy valaki beleesik a csapdába. A gyanútlan áldozat ugyanis azt látja, hogy nincs egyedül. Más is ugyanabban a helyzetben van, talán még ismerős is, és megnyugszik. Rákattint a megadott linkre és megpróbálja menteni a profilját. De minél több lépésen halad keresztül annál mélyebbre merül.

Az oldal, ahova sikerül elnavigálni, általában nem kér banki adatokat, ez nem az a fajta adathalászat, így tovább nő a bizalom a felhasználóban. Kér azonban nevet, e-mail címet, jelszót, esetenként arra hív fel, hogy adjunk meg új jelszót, amire most kicseréljük a régit. Az oldal általában magán viseli a Facebook minden jellemzőjét. Pont úgy néz ki, a linkek az oldalról a Facebook más részeire vezetnek, ezzel is mintegy igazolva a hitelességét. Egy dologban azonban eltér. A címsorban nem https://facebook.com domainen vagyunk, hanem valami teljesen más felületen találjuk magunkat. De őszintén: Önök mindegyre nézik, hogy kattintgatás közben merre navigálnak? Ugye nem. Pedig ebben az esetben jó lett volna.

Ha megadtuk az adatainkat és az elküldés gombra kattintottunk, a játéknak vége. Jó eséllyel vesztettünk a profillopási küzdelemben.

De miért lopnak személyes profilt?

Ez a kulcskérdés. Ennek első sorban technikai okai vannak, de azért tegye mindenki szívére a kezét és mondja hangosan: „Soha nem akartam álnév mögül megírni valamit, mindig bátran vállalom a véleményem képpel, névvel”. Ugye, hogy nehéz kimondani? 😊 Ezért hozzák létre a felhasználók az úgynevezett álprofilokat. Amikor nem vállaljuk önmagunkat, mert a véleményünk elmondásával retorziónak tehetjük ki magunkat. Maga a Facebook is beismerte, hogy felhasználóinak 1,5-2 százaléka nem valós személy. Felismerve ezt a jelenséget a szolgáltató elkezdte irtani az álprofilokat.

Legkönnyebben úgy értesülnek erről, ha egy kommentháború eredményeképpen valaki feljelenti a kamuprofilnak vélt személyt, így a Facebooknak döntenie kell, hogy valós-e annak a profilja, vagy csak egy másodlagosan létrehozott, valóban kamuprofillal áll szemben.

A kamuprofilok legfőbb jellemzője a profilkép hiánya. Vagy valami egyéb, ami arról árulkodik, hogy nem személyes profil. Az is sokat számít, ha egy viszonylag frissen létrehozott profilt már jelentenek is. És még számos jellemzőt próbál a Facebook leellenőrizni, és ha a profil megfelel ezeknek a jegyeknek, akkor felfüggeszti, vagy törli. Ezeket a jegyeket többnyire egy algoritmus ellenőrzi, nem egy ezzel megbízott munkatárs.

De egy másik oka annak, hogy profilokat lopkodnak egyesek, az nem más, mint pont ennek az algoritmusnak a kijátszása, megkerülése. Észrevehettük, hogy egyes bejegyzéseink nagyobb, mások kisebb népszerűségnek örvendenek, pedig tartalmilag nincsenek nagyon eltérő síkon. Ez szintén az algoritmusnak tudható be. Mivel nem a Facebook irodájában dolgozó személy dönt arról, hogy egy tartalom érdekes, vagy sem, hanem maga a rendszer, így az olyasmiket figyel, hogy hányan lépnek interakcióba a kiírás alatt. Hányan kommentálják, hányan tetszikelik, hányan osztják meg. Értelemszerűen, minél nagyobb a mozgás egy poszt alatt, függetlenül attól, hogy épp szidják, vagy éltetik a szerzőt, a Facebook elkezdi osztani a nyilvánosság előtt, mert úgy ítéli meg, hogy érdekes lehet. És ehhez kell az álprofil, hogy az ügyeskedő szélhámosok átverjék az algoritmust. Hogy önmagukat lájkolgassák, esetleg virtuálisan hátba veregethessék. És minél hitelesebb egy ilyen kommentelő, annál inkább sikerült átverni a Facebook algoritmusát. Mert azért nyilván nem lesz túl hiteles, ha két frissen létrehozott profilról kapunk egy-két lájkot. De, ha egy több száz ismerőssel rendelkező profil lép interakcióba a posztunkkal, akkor az már számít, legalábbis a rendszer algoritmusa szerint. És ez csak két indíték arra, hogy miért szerezne be valaki egy Facebook profilt, de nyilván a reklámipar miatt ennek még számos, vagy inkább számtalan oka lehet.

Így aztán a 21. században egy új árucikk került a virtuális piacra, a Facebook profiloké. Nem újkeletű dolgok ezek, már rég lehet ezzel kereskedni. Pontosabban lehetni lehet, csak nem szabad. De, amíg nem kapják el a szemfüles hackert, addig a profilok árucikkek maradnak. Egy frissen létrehozott, üres profil, pár cent csak, de egy komolyabb ismeretségi kőrrel rendelkező, több éves profil már jóval több pénzbe kerül. Ez utóbbiakat nem igazán szokták érlelni, mint a sajtot. Inkább ellopják. Az ellopott profilt aztán bevetik a marketing prérin és hirdetnek vele, reklámoznak különböző termékeket, kihasználják, hogy valósnak tűnik.

Mit lehet tenni?

A legfontosabb, amit tehetünk, hogy figyeljünk oda!

Ha a Facebook-játék a személyes adatainkat kéri, hogy megmondja állítólagos indiánnevünket, akkor ne adjuk oda neki! De az olyan huncutságoknak se dőljünk be, amelyek azzal kecsegtetnek, hogy megmondják, mennyit élünk még, vagy melyik filmsztárhoz hasonlítunk. Ezek az alkalmazások egytől egyig adatgyűjtésre készültek. Az elején valami ártatlan dolgot kérnek tőlünk, aztán azt vehetjük észre, hogy egyre agresszívebb reklámok jönnek velünk szembe. Hát igen, mert a háttérben az ártatlan kérdések tömegét összefűzve elkészítette a rendszer a profilunkat. Tudja, hogy mikor használjuk az internetet, a Facebookot, mire kattintunk szívesebben, mi érdekel bennünket jobban, ha hagyjuk elmenti a helyadatokat amerre járunk. És igen, a Facebook alkalmazás mindig használja a telefonunk mikrofonját, vagyis hallgatózik. Biztos azzal is szembesült már az olvasó, hogy mindössze beszélgetett valakivel egy termékről, és rá kis időre a Facebook már reklámozta is neki.

De térjünk vissza a lényeghez. Az első dolog, amit tehetünk, hogy ne lopják el a Facebook profilunkat, hogy nem adjuk meg az adatainkat.

Második szabály: mindig legyünk gyanakvóak. Ha egy applikáció vagy oldal a személyes adatainkat kéri, netalán a bankszámlánkat, mindig pillantsunk fel a címmezőbe. És, ha nem annak az oldalnak a címét írja ott, amin voltunk, amiben megbízunk, akkor hagyjuk el az oldalt, és ne adjunk meg semmilyen adatot.

De mi legyen, ha már megadtuk?

Akkor még mindig akad egy egészen rövid időnk arra, hogy tegyük jóvá a hibánkat. Azonnal meg kell változtatnunk a jelszót, lehetőleg olyanra, amit még nem használtunk. A hangsúly az „azonnal”-on van. Ha már elkezdtek dolgozni a fiókunkon, akkor már késő. Ha előbb a tolvaj változtatja meg a jelszavunkat, akkor kint rekedtünk.

Ha még be tudunk lépni, a jelszó megváltoztatása után állítsuk be a kettős azonosítást. Ez általában azzal jár, hogy kapunk egy üzenetet telefonra, hogy valóban mi vagyunk-e azok, akik be akarnak lépni a profilunkba, és a jelszó mellett azt jóváhagyva csak akkor enged be ezután a rendszer. Így hiába lopják el a jelszavunkat, mert a telefonunk is kell ahhoz, hogy belépjünk.

Ha már nem tudunk belépni, akkor a Facebook a következőt ajánlja:

  1. A https://facebook.com/login/identify webhelyen nyissuk meg „A fiókod megkeresése” oldalt, majd kövessük az utasításokat. Olyan számítógépről vagy mobiltelefonról keressük fel az oldalt, amelyről korábban már bejelentkeztünk a Facebook-fiókunkba.
  2. Keressük meg a helyreállítani kívánt fiókot. A fiókunkat név, e-mail-cím vagy telefonszám alapján kereshetjük meg.
  3. Kövessük a képernyőn megjelenő útmutatást új fiókjelszó beállításához.

Vagy ajánl egy másik módszert is, mégpedig, hogy egy ismerős oldaláról szerezzük vissza a profilunkat:

  1. Számítógépen nyissuk meg annak a fióknak a profilját, amelyet vissza szeretnénk állítani.
  2. Kattintsunk a borítókép alatt a ikonra.
  3. Válasszuk a Támogatás kérése vagy a profil jelentése
  4. Válasszuk a Valami máslehetőséget, majd kattintsunk a „Tovább” pontra.
  5. Kattintsunk A fiók visszaállításapontra, és kövessük a lépéseket.

Amennyiben szerencsénk van, a profil eltulajdonítása nem minden esetben jár annak azonnali elvesztésével. Ha a hacker már megszerezte a jelszavunkat nem biztos, hogy rögtön el is lopja a profilt. De mégis honnan tudjuk, hogy babrálnak a profilunkkal? Hát pont innen, hogy babrálnak és azt nem mi tesszük. Ha valamilyen beállításunk megváltozik, vagy valamilyen reakciónk van valamire, amit valóban nem is mi írtunk, vagy tettünk, akkor az ébressze fel bennünk a gyanút. Érdemes néha a profilunk jobb felső sarkán a borítókép alatt a ikonra kattintani és itt előkeresni a Tevékenység napló menüpontot. Ne szörnyülködjünk, hogy mi mindent tud rólunk a Facebook, hogy gyakorlatilag mindent rögzít, amit az oldalon teszünk. Inkább nézzük meg, hogy volt-e olyan esemény, ami nem hozzánk köthető, és ha igen, akkor azonnal cseréljünk jelszót!

Vigyázzunk és legyünk figyelmesek, mert a Facebook manapság már nem csak egy időtöltésre alkalmas felület, hanem maga a virtuális, nyilvános tér. Jogilag, amit itt mondunk, írunk, vagy teszünk az a nyilvánosság előtti cselekedetnek számít, tehát akár büntethetnek is érte. Persze, ha olyat cselekszünk, ami büntethető. Erre külön érdemes vigyázni.

Kali István

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

41

Mire számít a választási kampányban?