.:: Vásárhely.ma ::.

Hegyi-Karabah és a háború

A hegyi-karabahi háborúról, annak előzményeiről és következményeiről tartott előadást szerda este Kali István a Marosvásárhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület felkérésére a Studium HUB előadótermében.

A jogi végzettségű előadó, aki folyamatosan figyelemmel követi napjaink külpolitikai eseményeit, főleg a háborúkat és azok kiváltó okait, előzményeit és következményeit, történelmi visszatekintővel kezdte. Ismertette Örményország, illetve Hegyi-Karabah elhelyezkedését a térképen, a Kaukázusban, majd az időszámításunk előtti évszázadokba visszamenve sorolta, hogyan alakult a térségben élő népek, népcsoportok élete, hogy alakultak a birodalmak, a határok, hogyan vált 301-ben a kereszténység államvallássá a perzsákkal szembeni magatartás egyik jelentős lépéseként.

A középkorban meghatározó szerepük volt a különböző háborúknak: a Római és a Perzsa Birodalom közöttinek, az oszmán és a perzsa, majd az orosz – perzsa háborúnak. 1826-ban az Orosz Birodalom része lesz Örményország, az 1877-78-as orosz – török háború során Kelet-Örményország orosz, míg Nyugat-Örményország török felügyelet alá kerül.

Akkor még Törökország viszonylag barátságosan bánik az örményekkel, extra adó megfizetése ellenében a vallásukat is gyakorolhatják az örmények. Igaz, hogy néha egy-egy örmény fiút elrabolnak és janicsárt nevelnek belőle.

Független Örményország és el nem ismert autonóm Hegyi-Karabah

Az 1915-ös örmény genocídiumként emlegetett népirtást ha nem is teljesen, de 2009-ben Törökország elismert annyit, hogy 600 ezer embert megöltek. Ezzel szemben az örmény adatok másfél millióról szólnak. A II. világháborúban az örmények a szovjetek oldalán szálltak harcba, bár a frontok nem ott húzódtak.

1991. szeptember 23-án kikiálltották a független Örményországot.  Hegyi-Karabah, egy többségében örmények lakta terület,  Azerbajdzsán egyik autonóm régiója, amely az 1988-as parlamenti döntés, majd népszavazás következtében Örményországhoz tartozik. 1991-ben a karabahi régió is kikiáltja a függetlenségét. Az első örmény – azeri háború 1992-ben robban ki, aminek következtében az örmények elfoglalják Azerbajdzsán területének egy-ötödét.

A konfliktusok folytatódnak, Törökország és Azerbajdzsán határblokád alá veszi Örményországot, ami teljes gazdasági leépülést jelent.

Az események ismertetésében az előadó kitért a jelenlegi politikai helyzetre is, beszélt Nikol Pashinyan politikus karrierjéről, Örményország jelenlegi miniszterelnökéről, oroszellenességéről, nyugatbarát magatartásáról, a szomszédos országok és a nagyhatalmak hozzállásáról.

Hogy mi vezetett ide? A nagyhatalmak érdekei. Most senkinek nem fűződött érdeke ahhoz, hogy megvédjék ezt a térséget, így aztán mindenki magára hagyta Hegyi-Karabahot, kiszolgáltatva az azeri térhódításnak – fogalmazott Kali István.

Hegyi-Karabah, mint autonóm terület megszűnt létezni

A hegyi-karabahi legutóbbi, szeptemberi lerohanása következtében több, mint 120 ezer örmény, a régió szinte teljes lakossága hagyta el  ősei földjét, hátrahagyva településeiket, házaikat, templomaikat és temetőiket. Egy ősi keresztény kultúra pusztul el – mutatott rá Kali István. 2024. január 1-től ugyanis megszűnik létezni mint de facto állam és Azerbajdzsán része lesz a terület.

A karabahi régió vezetőit az azeri hadsereg letartóztatta, az autonóm hatóságokat felszámolják. Azerbahdzsán ígérete szerint oktatási és kulturális jogokat biztosít a régióban élő örményeknek. Csak már nem lesz ki számon kérje ezt, hiszen az örmény lakosság jelentős része elmenekült, pár százan maradta csak, többnyire idős emberek – tette hozzá az előadó.

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

23

Mire számít a választási kampányban?