Előbb jutunk el Budapestre vagy Chişinăuba, mint Bukarestbe

Néhány rendkívül nehéz hegyvidéki szakaszt leszámítva az építők jól haladnak a romániai gyorsforgalmi utak elkészítésével – véli Irinel Ionel Scrioşteanu. A portálunknak interjút adó szállításügyi államtitkár szerint az észak-erdélyi pálya ügye is jó irányba halad, a Marosvásárhely–Brassó szakasz viszont a térképrajzokról is eltűnt. Egyelőre kevés esély mutatkozik arra, hogy ismét a prioritások közé sorolják.

– Ha tömören kellene összefoglalnia azt, hogy miért állunk ilyen rosszul az autópályaépítés tekintetében, mit mondana? Pénz-, szakértelem vagy politikai akarathiány?

– Mindenből hiányzott vagy hiányzik egy kicsi. Tudjuk jól, nagyon sok uniós pénzt veszítettünk el, főként 2020 előtt. Az utóbbi időben viszont mind a kormány, mind a szállításügyi minisztérium bebizonyította, hogy ha van politikai akarat és komolyság, akkor képes nem csak lehívni, de észszerűen fel is használni az uniós pénzeket. Az elkövetkezendő három évben főként az úthálózat bővítésére, kiemelten az autópályaépítésre összpontosítunk. Jó hír, hogy már nem csak térkép előtt rajzolgatunk, hanem több fronton is dolgozunk. Van, ahol még csak a pénzek lehívásánál tartunk, máshol a tervezésnél, s több helyen a kivitelezésnél. Nem dicsekvésként, de elmondhatom, hogy az elmúlt öt évben sikerült felszámolnunk a „leállított építkezés” fogalmát. Lásd például a Bechtel által bő két évtizeddel ezelőtt elkezdett, majd abbahagyott Bihar–Turterebes szakaszt. Még mindig vannak késében lévő munkálataink, de egyre kevesebb. A legtöbbjük vagy a szerződéses határidőn belül, vagy akár a tervezettnél korábban elkészül. Amondója vagyok, hogy ha az időjárás is kedvez, eredményes évet fogunk zárni, és 2026-ra is jó kilátásaink vannak. Ma már nem csak újabb források állnak Románia rendelkezésére, de az ország rendelkezik azok lehívási és felhasználási kapacitásával is. Az utóbbi hetekben nagyot léptünk az A7-sel és az A8-sal. Nem feltétlenül az építőtelepeken folyó munkálatokkal, sokkal inkább a térség és az autópálya besorolását illetően. A jelenlegi geopolitikai kontextusban az Európai Unió felértékelte a régiót.

– Konkrétan az orosz–ukrán háborúnak valami hozadéka is lesz, az EU hajlandó támogatni az Ukrajnába, valamint a Moldovai Köztársaságba vezető sztrádák építését.

– Így is lehet fogalmazni. Az unió SAFE-programja elsődleges célja a közös védelmi beszerzések támogatása. A EU adatai szerint Románia közel 17 milliárd eurós forráshoz juthat, ezzel az egyik legnagyobb kedvezményezett. A kormány elképzelései szerint Románia, többek között, a katonai mobilitásra használná fel az összeget, ebbe minden belefoglaltatik, ami logisztikai és szállítási infrastruktúra. Ezért vagyok derűlátó, és azt mondom, hogy az A8-ast 2030-ra, legkésőbb ’32-re be tudnánk fejezni.

– A Moldvát Erdéllyel összekötő pályának igazán akkor van értelme, ha Kolozsvárt is összekötik Európával. Lát esélyt arra, hogy az észak-erdélyi szakaszon is felgyorsuljon a 25 évvel ezelőtt elkezdődött munka?

– Azt mondom, hogy a Zilah környéki rész kivételével néhány éven belül az erdélyi sztráda eléri a magyar határt. Merem állítani, hogy ilyen vagy olyan alapokból, de erre elő tudjuk teremteni a finanszírozást. Azt viszont be kell látnunk, hogy a Meszes átfúrása a kemény dió lesz, ott valószínűleg további két-három esztendeig még húzódnak a munkálatok. Eddig ez a legbonyolultabb és legdrágább szakasz az összes közül, amelyen dolgoztunk vagy dolgozunk.

– Mi lesz a még el sem kezdett Marosvásárhely–Brassó szakasszal, amely egy ideje a térképről is eltűnt?

– Egyelőre lekerült a napirendről, az A10-es, Torda–Szászsebes szakasz „váltotta ki”, az, amely összekapcsolja a két erdélyi pályát. Ha a többi szakasz építésével jól haladunk, ismét szóba kerülhet, de semmi esetre nem 2030 előtt.

– Az önök elődeinek az elődei „radírozták” le a térképről. Érti ennek a logikáját?

– Ha figyelembe vesszük, hogy a dél-erdélyi sztrádán épül a Nagyszeben–Brassó szakasz, amelyet a Kárpátokon keresztül majd összekötünk a Ploie݀şti–Bukarest pályarésszel, akkor azt mondanám, hogy látom. Elvégre megvalósul, amire évtizedek óta vágyunk: a fővárost összekötni Nyugat-Európával.

– Ez viszont aligha melegíti a marosvásárhelyieket és a székelyföldieket.

– Egyetértek. De nekik is meg kell érteniük, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben Románia nem engedheti meg magának, hogy két, egymással szinte párhuzamosan haladó erdélyi autópályát finanszírozzon. Majd eljön az ideje annak is.