Egyetemes imahét – belülről

Különböző évszámokat jelölnek meg az egyházi egységkeresés kezdő időpontjaként, de akár százéves eltolódások is előugranak, ezért nem érdemes ezen vitatkozni. Erdélyben valamikor az 1970-es években kezdett igazán elterjedni, s mivel „jó időben” érkezett hozzánk, felkarolták, gyakorolták, éltek áldásos lehetőségével. Még ha egyfajta nyitás után is voltunk akkor, falun azokban az években hosszú téli estéken nem sok közösségi alkalmakra gyűltek, gyűlhettek össze az emberek, így a januári egyetemes imahét találó, vonzó volt.

Hadd említsek meg egy sajátos imahéti emléket azokból a ’70-80-as évekből, ami a mai fiatalok – úgy ötven alattiak – előtt ismeretlen. Akkor még elég ritka volt a személyautóval rendelkező lelkipásztor, így autóbuszokkal mentünk egy-egy faluba vendég igehirdetőként szolgálni. A gyári munkások munkaidejéhez alkalmazott menetrend szerint úgy este 9 órakor jöttek faluról az éjszakai műszakhoz, és 10 óra után vitték haza a délutáni váltás embereit. Ez alatt az egy, másfél óra alatt olyan sok fekete ruhás lelkipásztor érkezett és várakozott a marosvásárhelyi autóbusz állomáson, hogy akár egy hétig minden este értekezletet lehetett volna tartani.

Egyébként van ahol ötven év alatt meg tudott újulni, vagy „felszínen” tudott maradni az egyetemes imahét, s ez egyfajta csoda. Van ahol egy kicsit megszokottá vált, s az emberek is az online-kényelemben ritkábban mozdulnak ki hideg téli estéken.

Az egyetemes imahét hivatalos időpontja minden évben a harmadik teljes hét, így 2026-ban január 18-25. között tartják Marosvásárhelyen is. Erre az évre az Örmény Apostoli Egyház hívei készítették el a nyolc esti istentisztelet igehirdetési tervét, és központi gondolata az Efézusi levélből szól: „ez a test, és egy a Lélek, minthogy egy reménységre kaptatok elhívást is” (Ef 4,4).

Kívánjuk, hogy ez a januári együttimádkozás hozza közelebb egymáshoz az itt élő embereket!