Rekviem egy fel sem avatott strandért

Szovátán a szebb napokat is megélt édesvizű Tivoli-tó partján egyre inkább árválkodik a közel három évtizede megtervezett és nagyobb részt felépített strand faépülete. A fürdőzőknek szánt móló deszkái korhadtakká, hiányosakká, használhatatlanná váltak. Úgy, hogy tudomásom szerint egyetlen percig sem használták strandolásra a tavat. Pontosabban: nem nyílt meg a strand, legfeljebb a tó túlsó partjáról másztak be a vízbe a bátrabbak. Legfeljebb! Sőt, a kezdeti vízibiciklizés lelkesedése is teljesen alábbhagyott, a tó elhínárosodott, elhanyagolódott. Ami működik, az a vízi szabadidős foglalatosságoktól teljesen független: a tiroli kötélpálya a szomszédos erdőben. És bár valamikor drótkötél lengedezett a tó felett, ma már az sem működőképes.

A helyszínen járva a rendkívül szomorú valóság fogad. Máris elmormolhatok egy rekviemet a fel sem avatott strandért. Belépni tilos! – hirdeti egy felirat. Igen, igen, de hova tilos belépni? Fürdeni is tilos. Megértem, hogy most, március legelején, de nyáron is tilos fürdeni ott, ahova szép összegű közpénzt fektettek be pontosan azért, hogy fürdeni lehessen? Nagyon szomorú, sőt felháborító, és ez csupán egyetlen történet a smekkerek országában. Ahol élünk. Ahol a hatalmas költségvetési hiányt a kisemberekkel fizettetik ki.

Amennyiben jelképesen a – számomra nyilván ismeretlen – költségekkel „játszadoznánk”, a számadatok alapján valószínűleg Szováta kisváros minden nyugdíjasának az újkeletű megadózása, valamint a lakás- és járműadók idei drasztikus emelése fedezné mondjuk az „ablakon kidobott pénzt” egy meg nem valósult beruházásra. Jelen esetben a szovátai strandra a Tivoli-tó partján. De hány ehhez hasonló eset létezik még!

Kedves pórnép! Éljenek a kiskirályok! Valaki mintha megérezte volna ezt a hurrázást, mert valóban egy koronás figurát rajzolt a nem létező, mégis felépített szovátai strand egyik védett és ezáltal ép deszkasorára. De éljenek a nagy királyok is, mert jövőre a szovátai lakosság majd a parajdi veszteségekbe pótolhat be, s miután a (még) fel nem épült marosvásárhelyi műjégpálya, vagy a ratosnyai vízi erőmű felesleges költségkiadásait is fedezik, a marosvásárhelyiek adófeleslegeit is át lehet majd irányítani Parajdra. Vagy valamelyik kis-nagykirály dubaji ingatlanába, ahol most éppen vesztegelnek a repülőgépek. Csak háború ne legyen!