Antal ErikaDecember elején volt szerencsém három napot Budapesten tölteni. Színházi előadások, múzeumok, kiállítások szerepeltek a programomban. Most a Petőfi Irodalmi Múzeumban látott Jókai 200 kiállításról írok.
A Petőfi Irodalmi Múzeum Jókai 200 – Az üstökös, kit önlángja a végtelenbe visz című időszaki kiállítása 2025. szeptember 11-én nylít meg és 2026. december 31-ig látogatható a budapesti Károlyi-palotában. Az évfordulós bemutató még több mint egy teljes éven át nyitva áll az érdeklődők előtt, így akár karácsonyi, akár késő téli vagy 2026-os év eleji látogatásra is jó lehetőség nyílik.
Jókai sokoldalúsága
A kiállítás kettős jubileum előtt tiszteleg: Jókai Mór születésének 200. évfordulója, valamint a Magyar Tudományos Akadémia megalapításának bicentenáriuma előtt. A két évforduló tudatos összekapcsolása rámutat arra, hogy Jókai Mór írói és szerkesztői munkássága szervesen kapcsolódott a magyar tudományos gondolkodás és az ismeretterjesztés kibontakozásához.
Életműve érzékenyen reagált kora paradigmaváltásaira: regényeiben és írásaiban visszaköszönnek a földrajz, a geológia, a botanika, a biológia, a csillagászat, az archeológia és a nyelvészet legfrissebb eredményei, valamint az ezekhez társuló mérnöki és technikai újítások.
A tárlat különös hangsúlyt fektet Jókai és a 19. századi tudományos gondolkodás kapcsolatára, bemutatva, miként épültek be műveibe kora legújabb természettudományos és technikai ismeretei. A gazdag kézirat-, dokumentum- és illusztrációanyag nemcsak az irodalomkedvelők, hanem a tudomány- és kultúrtörténet iránt érdeklődők számára is különleges élményt kínál.
Petőfi tárcája, Laborfalvi Róza ruhája
A tárlat Jókai alkotói világának egy kevésbé ismert, ám különösen izgalmas rétegét tárja fel. Arra keresi a választ, miként váltak a tudományos felfedezések és technikai vívmányok nem csupán témává, hanem a szövegek formáló erejévé Jókai regényeiben.
A múzeum gyűjteményében őrzött kéziratok, levelek, illusztrációk és első kiadások lehetővé teszik, hogy elmélyüljünk Jókai élettörténetében, illetve abban a korban, amit leginkább reformkornak neveznek. Jókai Mór rjazai, festményei, kéziratai segítenek jobban megérteni és átélni a legismertebb magyar regényíró életét és korát, barátaival való kapcsolatát, irodalmi és tudományos tevékenységét. Barátainak, például Petőfinek személyes tárgyai is láthatók a kiállításon: tárcája, az apja mészáros bárdja, pipája, megtekinthető Jókai díszmagyar téli kabátja, házi sapkája, vagy feleségének, Laborfalvy Rózának a ruhái, a szabadságharc korából származó huszár viseletek, fegyverek, használati eszközök.
Tehetségét szüleitől örökölte
Jókai Mór 1825. február 18-án született Komáromban kisbirtokos református nemesi értelmiségi családban. Édesapja ásvai Jókay József ügyvéd, édesanyja nemespulai Pulay Mária. Elemi iskoláit szülővárosában kezdte meg, majd ugyanott a református középiskolában folytatta. Erős képzelőereje már kisgyerekkorában megmutatkozott, ahogy mesélő képessége, illetve rajz-tehetsége is. Ezeket az adottságokat szüleitől örökölte, édesapja kedvtelésből verseket írt, rajzolgatott, festett, mesélt, édesanyja jeles adomázó volt.
Kali István
