Szucher ErvinSemmi esély nem mutatkozik arra, hogy ez év októberére átadják a marosvásárhelyi műjégpályát. Ez a sokadik terminus lett volna a tizennyolc évvel ezelőtt elkezdett építkezés befejezésére.
Május első hetében I/B divíziós jégkorong-világbajnokságnak ad otthont Marosvásárhely, de a ligeti jégcsarnok mindmáig nem üzemképes. Október lett volna a sokadik határidő, amikor az építőnek ki kellett volna vonulnia a sportlétesítményből, ám ez a terminus sem tartható.
Csúszások és csúsztatások
Azon túl, hogy a beruházás eredeti értéke a többszörösére nőtt, és ma már 50 millió lejes költségekről beszélnek, a 2009 áprilisára tervezett átadás jó esetben 2026 ejthető meg – ha csak át nem csúszik a jövő esztendőre.
Aki emlékszik, tudja: már az első „kapavágás” általános megdöbbenést okozott: az építők a 2005-ben beszerelt hűtési rendszert leszerelték, azzal az indokkal, hogy egy sokkal jobbal cserélik le. Az eredeti rendszert felavató Borbély László a szalagvágáskor még arról beszélt, hogy a korszerű technológiának köszönhetően lehetőség kínálkozik arra, hogy legtöbb 48 óra alatt a jégpályából kosárlabda- vagy kézilabdapálya legyen.
Az építkezési versenytárgyalást a KESZ Kft., a magyarországi KESZ Group tagja nyerte. Az anyaországiak alvállalkozóként bevonták a marosvásárhelyi Izorep Kft.-t is, amely a falakat húzta fel, a vízszerelést és a szellőző berendezéseket az Ecoterm Ardeal szakembereire bízták. A 2008 júniusában elkezdett építkezést tizenegy hónappal később, 2009 áprilisában kellett volna átadni. Az újabb szalagvágásra azonban nem került sor, 2010-től jóformán már senki nem dolgozott a Ligetben. Néhány munkás még előkerült a kamerák kedvéért 2012 nyarán, amikor a polgármester-választási kampányában Frunda György egy egész autóbusznyi újságíróval a helyszínre látogatott. A politikus akkor beszélt, hogy amint megnyerte a választásokat, a városháza átveszi a műjégpályát, és befejezi az építkezést. Sem az RMDSZ politikusa nem nyerte meg a választást, sem a győztes riválisa, Dorin Florea nem vette át a félkész épületet.
A hoki vébé gyorsíthatná a ritmust
Mindezek mellett mind a helyhatóságok, mind a Román Jégkorong-szövetség (FRH) vezetői bíznak a jövő májusi esemény sikerében. A világbajnokság megrendezése ugyanis fontos mérföldkő lehet a vásárhelyi sportélet számára, ugyanakkor lehetőséget teremt a korszerű sportinfrastruktúra hasznosítására, a turizmus fellendítésére és a város nemzetközi ismertségének erősítésére.
A dél-koreai, kínai, japán, spanyol és holland válogatottal jégre szálló román csapat vezetői optimisták. A FRH illetékeseiben fel sem merül, hogy a hátramaradt fél évben nem sikerül befejezni a jégcsarnokot, mint ahogyan az sem, hogy a hazai csapat ne hajtson valamelyik dobogós helyért. „Éremért szeretnénk harcolni, habár tudjuk, hogy nagyon nehéz lesz, hiszen nagyon erős ellenfelekkel kell játszanunk, de megvannak az erőforrásaink, és képesek vagyunk rá, hogy elérjük a célkitűzéseinket” – jelentette ki a Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón Nagy Attila Ferenc, a Román Jégkorong Szövetség elnöke.
Régi hagyomány, új kilátások
„Azt szeretném, ha a világbajnokság új lendületet adna a marosvásárhelyi jégkorongnak. Jó lenne, ha minél több gyermek ismerkedne meg ezzel a sporttal, egyre több fiatal kezdene jégkorongozni, a lelátók pedig megtelnének a csapatokat biztató szurkolókkal” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón jelen lévő Soós Zoltán polgármester.
A marosvásárhelyi jégkorongnak dicső múltja van. A szervezett korcsolyázás első formái 1877-re nyúlnak vissza, amikor megalakult a Korcsolyázó Egylet, a város egyik legrégebbi sportegyesülete.
A szervezett jégkorong jóval később, 1935-ben jelent meg a városban, az ezt követő évtizedekben pedig a marosvásárhelyi csapatok kiemelkedő eredményeket értek el. 1946-ban a helyi jégkorongcsapat elhódította a Román Kupát, 1950-ben és 1951-ben pedig a Locomotiva-RATA csapata két egymást követő idényben nyerte meg az országos bajnokságot. Közben 1948-ban Marosvásárhely adott otthont a jégkorong országos bajnokságának, az Incze testvérek pedig, akik a helyi sportélet meghatározó alakjai voltak, nemzetközi versenyeken is képviselték Romániát.
(Fotó: Polgármesteri Hivatal)
Mester Incze Lilla
vasarhely.ma
