Olyan helyen nőttem fel, ahol időnként valósággal bedőlt kertünkbe egy-egy fenyőfa. Úgy száz évvel ezelőtt telepítettek közvetlen szomszédunkba egy kéthektáros telekre közel száz fenyőfát; gyermekkoromban még fele szépen díszítette falunknak alszegi részét, ma még nyolc-kilenc él belőle. Mivel a pókai Jakab család udvarházát a háború után államosították a szépen gondozott parkkal együtt, az egész telek az új hatalom felfogása szerint mindenkié lett, valójában senkié. Pár idős falumbeli még Fenyves utcának mondja azt a tájékot, ahol egy tucatnyi ház áll, de ha az a nyolc-kilenc százéves fenyő is kiszárad, akkor újból a szentiványi úton fogok lakni, mert régebb házunk előtt lovagoltak át Vajdaszentiványra.
Mivel az államosítástól a 2000-es évekig senkié sem volt, így közös játszótérré alakult, téli szánkózások hangos zaja változtatta mindenki tulajdonává, és a múlt század 50-60-as éveiben még az angyal is ott szerezte be a karácsonyfát.
Történt azokban az években, hogy édesanyám rámutatott egyik fenyőfára, s így szólt: ebben az évben ezt a karácsonyfát hozza az angyal, én pedig sietve vettem a kézi fűrészt, nehogy valamelyik szomszéd megelőzzön a legszebb fenyő megszerzésében. Érdekesek, szépek voltak azok a sudár fenyőfák, levágott hegyén egy-két év múlva újból nőni kezdett, néha még két újabb karácsonyfa is kinőtt.
*
Amikor Görgényszentimréről a város melletti Jeddre kerültem, hoztam magammal hat darab arasznyi nagyságú fenyőfacsemetét, amit a templom és papi lakás közé ültettem és jó pár évig gyönyörködtünk bennük. Amikor már közel ember nagyságúra nőttek, egyik karácsony előtt egy – talán a legszebb? – eltűnt közülük, de három felnőtt, és ma is él.
*
Amikor már nagyapaként készültem a szeretet ünnepére itt Marosvásárhelyen, ahol akkor egy Erdő utcai magánházban, szolgálati lakásban éltünk, egy héttel az ünnep előtt a felsővárosi piacról szép, tetszetős fenyőt vásároltunk, s az a teraszon várta az ünnepi feldíszítést. Az angyaljárás napjának delelőjén akart a család együtt részt venni az élményt jelentő fadíszítésben, de a teraszon hűlt helye volt az egy hete ott tartott fenyőnek. A felsővárosi piacon még volt eladó fenyő, s a karácsony ünnepét nem ronthatta el egy ilyen eset, úgy is fogtuk fel: az angyal két fával indult felénk, de csak egy érkezett meg. Hát, van ilyen…








