.:: Vásárhely.ma ::.

Nincs megállapodás a Romgazzal

Azomureș a szakadék szélén, miközben az Ameropa növekszik, a marosvásárhelyi gyár sorsa továbbra is bizonytalan

Miközben a svájci Ameropa csoport 2025-ben jelentős pénzügyi növekedést könyvelhetett el, romániai zászlóshajója, az Azomureș helyzete tovább romlott, és ma már egyértelműen a bezárás reális lehetősége is az asztalon van.

A vállalat április 30-i közleménye szerint az Ameropa árbevétele 22%-kal, 7,6 milliárd svájci frankra nőtt, amit részben a mezőgazdasági árupiacokon tapasztalható magasabb árak és a növekvő volumenek hajtottak. A cég emellett tovább erősítette jelenlétét Romániában is: leányvállalata, a Promat Comimpex többségi részesedést szerzett az Agrotexben, és fejlesztéseket hajtott végre a konstancai kikötőben működő Chimpex terminálnál.

A pozitív összkép azonban éles ellentétben áll az Azomureș helyzetével. A műtrágyagyár már 2022 óta folyamatos nehézségekkel küzd, amelyeket az ukrajnai háború nyomán kialakult energiapiaci válság súlyosbított. Az európai földgázárak tartósan versenyképtelenné tették a termelést globális összevetésben, így a működés gazdaságilag fenntarthatatlanná vált.

A hosszan elhúzódó bizonytalanság miatt az Ameropa igazgatótanácsa 2025 végén úgy döntött, megkezdi a gyár „konzerválását” – ez gyakorlatilag a működés leállítását és az eszközök állagmegóvását jelenti. Bár azóta is zajlanak tárgyalások a román állami Romgaz vállalattal az üzem esetleges felvásárlásáról, konkrét megállapodás máig nem született.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a dolgozók tömegesen kerültek bizonytalan helyzetbe. Januárban még mintegy 600 alkalmazott kényszerszabadságra küldését jelentették be, ám április végére már gyakorlatilag a teljes állomány – több mint 800 ember – előzetes felmondási értesítést kapott. A szakszervezetek szerint ez egy 20 munkanapos időablakot jelent, amely alatt még megszülethet egy megmentő megállapodás, ellenkező esetben azonban a gyár végleg bezárhat.

A Romgaz vezetése korábban „problémás befektetésként” („distressed asset”) jellemezte az Azomureșt, hangsúlyozva, hogy a szükséges további beruházások jóval meghaladhatják a vételárat. Ez jelentősen csökkenti az állami beavatkozás valószínűségét, vagy legalábbis szigorú feltételekhez köti azt.

Az Azomureș sorsa nem csupán helyi kérdés. A létesítmény Románia legnagyobb műtrágyagyártója, és működése esetén az ország legnagyobb ipari gázfogyasztója. Leállása nemcsak több száz munkahely megszűnését jelenti Marosvásárhelyen, hanem az egész román mezőgazdaságra is hatással van, amely egyre inkább importra szorul.

A következő hetek döntő jelentőségűek lehetnek: ha nem születik megállapodás, az Azomureș története lezárulhat, miközben tulajdonosa máshol tovább erősíti pozícióit a régióban.

Kali István