Nincs biznisz Magyarországgal

A román Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) megállította azt a tranzakciót, amelyben a magyar állami tulajdonú MVM megvásárolta volna az E.ON romániai gáz- és áramszolgáltatói üzletágát, valamint az E.ON Assist szolgáltató céget. A döntést hivatalosan egyetlen intézmény sem kommunikálta. A vétó romániai nemzetbiztonsági aggályok következménye.

A CSAT nemet mondott az MVM romániai terjeszkedésére

A Legfelső Védelmi Tanács legutóbbi ülésén megvétózta az MVM és az E.ON között tavaly év végén megkötött felvásárlási szerződést. A magyar energetikai óriás az E.ON Energie România teljes gáz- és áramszolgáltatói portfólióját, illetve a kapcsolódó szolgáltató vállalatot, az E.ON Assistot vásárolta volna meg. A döntésről sem a román államelnöki hivatal, sem a kormány, sem az Energiaügyi Minisztérium nem adott ki hivatalos közleményt, ám a tranzakciót jól ismerő források megerősítették: a CSAT állította meg a folyamatot.

Szijjártó Péter: „Tiszteletben tartjuk Románia döntését”

A bukaresti látogatáson tartózkodó magyar külügyminisztert, Szijjártó Pétert újságírók kérdezték a vétóról. A tárcavezető azt mondta, hivatalos értesítést nem kaptak, és nem kíván beleszólni Románia belügyeibe.

Az MVM már ősszel jelezte, hogy az Európai Bizottság a Foreign Subsidies Regulation (FSR) mechanizmus keretében kiegészítő dokumentumokat kért a tranzakcióval kapcsolatban. Ez a vizsgálat minden olyan felvásárlást érinthet, amelyben EU-n kívüli állami vagy államilag támogatott szereplő jelenik meg – jelen esetben az MVM magyar állami háttérrel bír. A magyar vállalat akkor úgy nyilatkozott: az FSR-eljárásból visszalép, de ha a román CSAT jóváhagyja a tranzakciót, készek folytatni a felvásárlási folyamatot.

A román Energiaügyi Minisztérium – még Sebastian Burduja minisztersége idején – kérte a tranzakció kivizsgálását a CEISD-nél (Comisia pentru Examinarea Investițiilor Străine Directe), amely a stratégiai befektetések nemzetbiztonsági hatásait vizsgálja.

A vizsgálat több kockázati tényezőt is azonosított:

• felvetették az MVM közvetett orosz energetikai kapcsolatait,
• tartottak attól, hogy az E.ON romániai leányvállalatát a jövőben nem EU-s szereplőknek adhatják tovább,
• kérdésesnek ítélték a felvásárlási források eredetét.

Sebastian Burduja akkor hangsúlyozta, hogy Románia stratégiai kötelessége megvédeni energetikai szuverenitását. A tranzakciót eredetileg 2025 első felében tervezték lezárni – ez most a CSAT döntésével gyakorlatilag meghiúsult.

Nincs új a Nap alatt

Ez nem az első olyan gazdasági ügylet, amelytől eláll, vagy amelyet elodáz Románia, amikor kiderül, hogy Magyarország érintett az ügyben. A napokban merült fel, hogy Románia haderő fejlesztést hajtana végre, amelynek keretében Lynx típusú harcjárműveket vásárolna. A gyalogsági harcjárműveket az Európai Unió új eszközén, a SAFE-en keresztül finanszíroznák, amely kedvező hitellehetőség, ugyanakkor felvétele hosszú időre meghatározná Románia katonai és ipari fejlődését.

A harcjárműveket a német Rheinmetall haditechnikai vállalkozás gyártja, csakhogy, a Romániának kiajállt járműveket a Rheinmetall zalaegerszegi gyárában szerelnék össze. Így aztán Románia nem az eladósodástól riadt meg, hanem, hogy a harcjárművek gyártása és fenntartása részben Magyarországon történne, ami potenciális ipari függőséget alakíthat ki Magyarországgal szemben. És mindez úgy, hogy a Román Nemzeti Védelmi Stratégia 2025–2030 központi célja a hazai védelmi ipar megerősítése és a technológiai szuverenitás növelése.

Román hadügyi források szerint, a Lynx mellett még szóba jöhet a General Dynamics által gyártott ASCOD és a Hanwha Aerospace gyalogsági harcjárműve a Redback is.

Összességében mégiscsak úgy néz ki, hogy Románi minden olyan gazdasági ügyletet, amelyben magyarországi vállalkozások érintettek, elkaszál. Emlékezzünk csak az OTP kivonulására Romániából, most az MVM-et akadályozták meg és inkább elállna Európa legmodernebb harcjárművének beszerzésétől is, ha azt Magyarországon szerelik össze. Ezek az ügyletek Románia szempontjából geopolitikai és nemzetbiztonsági kérdéseket vetnek fel és tekintettel a két állam közötti történelmi érzékenységekre úgy tűnik Románia még nem tudott túllépni ezen az időszakon.