Antal ErikaNégy magyarországi város és azok székelyföldi testvértelepülései jutottak be abba a televíziós döntőbe, ahol a zsűri, illetve a közönség szavazata alapján eldőlt, melyik város lesz Magyarország ifjúsági fővárosa 2026-ban és 2027-ben. A döntőt a Cegléd – Gyergyószentmiklós páros nyerte, második helyezést ért el a Kecskemét – Marosvásárhely duó.
Szerda este az M2 tévécsatornán lehetett követni az élő műsort, illetve sms-ben szavazni a kedvenc városra és csapatára. A végső döntőben a Kecskemét – Marosvásárhely, Cegléd – Gyergyószentmiklós, Debrecen – Székelyudvarhely, valamint Gödöllő – Csíkszereda párosok mérték össze tudásukat, ötletességüket, leleményességüket, tehetségüket.
A végső eredmény szerint Magyarországi Ifjúsági Fővárosa 2026-ban a Cegléd – Gyergyószentmiklós páros lesz, míg 2027-ben a verseny második helyezettje: Kecskemét – Marosvásárhely.
Az első két helyezés csapatonként 100-100 millió forint jutalommal jár, míg a harmadik és negyedik helyen végzettek 20-20 millió forinttal gazdagodnak. Ezeket az összegeket a nyertesek ifjúsági programokra fordíthatják.
„Ez az eredmény megerősíti a több mint húszéves kapcsolatunkat, és azt a közös hitet, hogy a fiatalokba való befektetés hosszú távú fejlődést hoz.” — nyilatkozta Soós Zoltán, Marosvásárhely polgármestere
Marosvásárhely és Kecskemét együttműködése 1999-ben kezdődött. A közös pályázat oktatási, kulturális és közösségi programokra épült, amelyek a fiatalokat támogatják.
A budapesti díjátadón a marosvásárhelyi küldöttség együtt vett részt a kecskeméti partnerekkel, közöttük Tamási Zsolt József, a Római-Katolikus Líceum igazgatója, és Pál D. Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója. A jelenlévő Bölöni László, Marosvásárhely díszpolgára, kifejezte támogatását, amit nagyra értékeltek a résztvevők.
,,Marosvásárhely megköszöni minden testvérvárosnak a hivatalos támogató üzeneteket. Ez a támogatás hangsúlyozza, mennyire fontos a nemzetközi együttműködés és az olyan partnerségek, amelyek valódi értéket hoznak a közösségek életébe” – olvasható a polgármesteri hivatal sajtóközleményében.
Soós Zoltán szerint „Most egy fontos felkészülési időszak következik. Együtt fogunk dolgozni azon, hogy 2027 valódi mérföldkő legyen a fiatalok részvételében és városaink együttműködésében.”
Miért vonták be a testvértelepüléseket is?
A közösségi médiában többen is megkérdőjelezték, hogy a székelyföldi városok milyen alapon vettek részt a vetélkedőben, illetve, hogyan válhatnak Magyarország Ifjúsági Fővárosává, mikor ,,nem Magyarországon, hanem Romániában találhatók”.
A vetélkedőbe azért vonták be a testvértelepüléseket, mert ez több szempontból erősíti a program szakmai értékét és a város fiataljainak lehetőségeit. Ez a nemzetközi nyitottságot és kapcsolatépítést erősíti, a fiatalok számára interkulturális tapasztalatokat nyújt. A testvértelepülésekkel való együttműködés lehetővé teszi a közös ifjúsági rendezvények, fesztiválok szervezését, a diák- és sportcsereprogramok szervezését, a közös önkéntes projektek elindítását. Ugyanakkor a cím odaítélésénél fontos szempont volt, hogy a város tud-e több szereplőt (helyit és nemzetközit) bevonni, képes-e hosszú távú partnerségeket működtetni, épít-e a már meglévő kapcsolataira. A testvérvárosok aktív jelenléte azt jelzi, hogy a település kapcsolati hálója élő és működő, nem csak papíron létezik.
A fiatalok személyes fejlődése szempontjából nagy előny, ha más kultúrákat, más közösségi megoldásokat ismernek meg, erősebb lesz a közösségi identitás. Ugyanakkor nő a város országos és nemzetközi láthatósága is. Ha egy település már most is aktív nemzetközi térben mozog, jó eséllyel képes lesz országos szintű programokat szervezni, külföldi partnereket meghívni az Ifjúsági Főváros évének eseményeire, szélesebb sajtófigyelmet generálni.
Fotók: Soós Zoltán polgármester Facebook-oldala
