Dugós Guszti Instruál (Retró humor)

Amikor ránézel a turistára, nehogy kitalálja, mit figyelsz, mire vagy kíváncsi. Nagyon natúr légy, szentem. Kombináld Hófehérkét a Csárdáskirálynéval, Pityut, a székely Bulát a voltmilic biztos úrral, az utcára kitett macska ártatlanságát a sarki koldus éberségével, aki vakon is mindent lát, ami a városban történik –, és azt a második műszakban, a piaci kocsmában maximálisan hasznosítja.
Amikor ránézel a turistára, nem fontos, hogy stantye pityere visszalámpázzon hosszú fénnyel. Ráveted sugarát kökény szemeidnek oszt’ elég, ha megvonaglik a hargas ina.
Ha apró remegés jelenik meg a szája sarkán.
Ha végigsimít bal kezével a tarkóján.
Ne érezze, hogy meg van fogva, ugyan má’. Azt érezze, hogy ő egy Teleki Samuil, aki felfedezi Afrikából, ami még megmaradt.
Úgy nézzen rád az a turista, mintha egy híres utazó édes lánya volnál, anyukádat elrabolták a rabszluga kereskedők.
Kannibál bácsik mindenkit megsütöttek és megettek a dzsunglában. Kivéve téged, mert kicsi vagy, és szép és ártatlan és fehér…A törzsfőnök attól kezdve csak veled tud élveződni, örökbe fogad feleségül –, érted, árvaságom?…
*
Ha a turista kinyitja a száját, nem azt nézed, hány rossz foga van, vagy hogy hány foga hibádzik, vagy hogy be van-e rakva a protézise. Azt nézd, milyen időjárás mutatkozik…a pofáján. Felhős-e az ég, vagy már kisütött a nap az első pohár szilvóriumtól…Ízlett-e a pánkó meg a kürtőskalács, mit szólna egy akkora flekkenhez, mint az elefánt füle.
Volna-e kedve hancúrozni egyet a fürdőkádban, naná, hiszen a víz – veled! – varázslatos, gyógyító erejű.
Monalizás mosolyt, picinyem. Amitől a turista mindjárt a Kilimandzsárón érzi magát, diadal-csórén – , viszont azt is említheted, hogy amennyiben bizonyos extra macsózásra vágyikózna, az, hm, már emelt tarifás szolgi-bolgi; és van ám szaunánk is, hátul, az istálló felől –, ahol nyírág helyett vérfa hutyoróval verik meg a hátát-mijét, ha élvvel kéjeleg…
Viszont ha nem boldogságot deklarál, hanem mérgesen reklamál, akkor a kúra szuper variánsát applikáljuk.
Panasszt tesz, követelőzik, rusnyáskodik?
Jöhet a világhírű hidegvizes trattamentó. Beültetjük, mint egy tavirózsát, a pulivalenc lavórba, had képzelje magát fókának mindkét Küküllőnkben…
Ilyen szuperpriznicet az Északi-Sarkon sem pipál.
A gyógyulás utáni extra állapot, a lezser ejtőzés felszabadítja a boldogság mormonjait, sőt ő maga is fagyállóvá válik.
No. Láttál te már őrjöngő fókát, amelyet lekötöz, kényszerzubbonyba édesget a Polár Ursula kft ápoló személyzete?!…
Na ugye.
Légy meggyőző, sőt legyőző, bukétás szépségkirálynőm. Társalognod kell, sztyuárdeckám, finoman tájékozódni a kuncsaft intertekszuális adottságai felől. Például megérdeklődöd tapintólagosan, hogy járt-e már guzsalyasba, a székelyeknél…
Rendezünk ugyanis egy folkpartit oridzsinál népnyüsletben.
Kedveli-e például a hejretyutyutyut?
Lesz ott még csípős mustáng-féle energiapia, hozzá teljes kiőrlésű totál-barna közegészség…
Ne feledd, pipécském, abból a bazi nagy magasságból figyel ám a nagyfőnök, a Miszter Öregistók, hogy micsodásan séferkudunk a biztonságozott tálentumokkal, vulgó a fószerek lóvéjával…
Mert aki ügyes, annak a nagyfőnök Miszter Öregistók azt drömicsézi:
– Oké, te bunkó panziós, a kevés turistán is meggazdagodtál, több befektetés, bidés csodabudi lesz ezután –, iszkiri
a surgyéra, s muklész. Szilveszterig szó se legyen!
Csürkémpujkám!
Ha jönnek a pibull revizorok, tartod ám a mézes csőrödet…Te leszel a mafla rovancs bumburnyákok csábos szivárványa, galambom…
Mikor jelt adok, rám fonódsz, mint egy cuki aranylánc, én pedig finoman meglengetlek, amiből az a mocsok ellenőr megértse, hogy ha jól viseli magát, ő is megölelhet…
Nem engemet, libuska. Tégedet, aranypipe.
No, és addig itatod, a fene azt a bolyhos belüket, amíg azt is elfelejtik, hogy a
Matulárén elhasaltak matekból…
Közben suttyomban mindent lefimezünk;
disznyólkodásukat fixen dokumentáljuk.
Aztán a másnaposság hánytató bűvöletében hoppá!, ügyesen sztornózzuk a pitbull bácsikat –, és ha szerencsésen megszabadultunk, tartunk egy fényes bankettet…
A te tiszteletedre, biggyesztett szuvenír kösöntyűm…
Ott lesz a fiatal pártvezér, Tsibukk Burkó mint díszvendég.
Te persze továbbra is velem hálsz, márciusi iduskám. De bizonyisen, férjhez adlak hozzá.
*
A további felkészítést az esküvötök utáni mázashetekre toloncoljuk. Mit is beszélek. Izé, prolongáljuk.
Meg vagyok értve, zárjegy-nélküli euro-göngyölegem!?
Világos vagyok, karácsonyi Csillagszóró Nágyezsdám!?
Megjegyezted a lényeget? A turista, az mind plázatulok, de nálunk házi bornyúvá lesz, szocialistázódik a finom töltött káposztánkon, lesipecsis-kolbászos vacsoráinkon, szerelembingós farsangi báljainkon, az ütős szilva-szték-szpírt pálinkánkon, szívgyóntató köményes liktárunkon –, hát még a Kitudja-merre whiskynken, szende hókirálynőm.
Rajtad múlik, hogy betérjen a Gúnár & Gácsér panzióba, és ott ragadjon a szezon végéig, pityegő pintyőkém.
Muzsikáltasd hát csütöri szájacskád, mónikázva nyíljanak a big-big bukszák!
Szórja nemes valutáját a sok balek!
Ezért mindent megkaphatsz tőlem, aranymálinkóm…Ha nem kívánod, hogy kitekerjem a nyakadat, és úgy hajítsalak a több migráncs tetves szállására, mint a tripla seggű Mimi tánti a konyháról a tyúkbelet.
Szót fogadsz, úgy meggazdagodunk, mint a Billgécc a kanfutérjából.
Ezt nem egy köppenygyurka, nem egy csurlimurli kabbéjani mondja neked, hanem a Domnu Pátron, aki kárriert gárántál, tavaszi gyopárom.
Ne legyen a nevem Dugós Guszti, ha nem a színtiszta prodzsektet gyúrom a lila agyadba, gyöngytyúk pincuskám.
Well, máj ibovnicská. Vége a felkészítőnek, kányéc császtuská.
Becsüld meg magad.
Nyomás mosogatni, hüje pipőkém!