Döntés a Magyarországon menedéket kért Markó Attila ügyében: „Itt ér véget a történet!”

Jogerősen felmentette a legfelsőbb bíróság csütörtökön Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkárt, akit azzal vádolt a korrupcióellenes ügyészség (DNA), hogy a restitúciós hatóság kártérítési bizottságának tagjaként beosztásával visszaélve hozzájárult az állam megkárosításához.

Markót első fokon hivatali visszaélésért elmarasztalta a bukaresti táblabíróság, és öt év letöltendő halmazati börtönbüntetést szabott ki rá.

A csütörtökön lezárult per 2016-ban kezdődött. A DNA vádirata szerint a – testületileg vádlottak padjára ültetett – kártérítési bizottság Horia Simu üzletembernek 8,7 millió euró kártérítést ítélt meg egy 25 hektáros, konstancai telekért, amelyet a kommunizmus idején államosítottak, azonban a piaci árához képest felülértékelték.

A vádhatóság szerint az ügy kilenc vádlottja csaknem 7,7 millió eurós kárt okozott az államnak azzal, hogy a piaci értéknél nagyobb kártérítést ítélt meg a kommunizmus idején államosított ingatlanért. A legfelsőbb bíróság honlapján közzétett jogerős végzés szerint valamennyi vádlottat felmentettek a hivatali visszaélés vádja alól, de az országos restitúciós hatóság elnöke, Crinuța Dumitrean ellen elévülés miatt ejtették a megvesztegetés elfogadása vádját, és jogerőre emelték az alapfokon elrendelt 400 ezer eurós vagyonelkobzást.

Az RMDSZ volt tisztségviselőjét a további négy, hasonló korrupciós is perben jogerősen felmentették, így az ellene indított valamennyi bírósági ügy lezárult, jelentette az MTI.

Markó Attilát 2014-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték amiatt, hogy a restitúciós testület tagjaként hozzájárult egy államosított sepsiszentgyörgyi egyházi ingatlan – a Székely Mikó Kollégium – visszaszolgáltatásához. Miután az RMDSZ – akkor már büntetett előéletűnek számtó – politikusa ellen a kártérítési bizottság kollektív felelősségének elve alapján további restitúciós ügyekben is vádat emeltek, Markó Attila bejelentette: Magyarországon keres menedéket, mert nem bízik már a román igazságszolgáltatásban. A mostani ítéletet távollétében hozták meg.

A volt politikus csütörtökön Facebook-bejegyzésben tudatta ismerőseivel, hogy utolsó perében is felmentették, egyben jelezte, hogy visszatér szülőföldjére, a média képviselőitől pedig egy Sepsiszentgyörgyön megrendezendő sajtótájékoztató ígéretével kért türelmet.

A 2014. november 20-a óta eltelt, majdnem nyolc és fél év alatt öt vádemelés történt, ezek közül három perben felmentettek, kettőben az ügyészség ejtette a vádat. További 32 teljesen azonos kártérítési ügyben az ügyészség megszüntette az eljárást az első jogerős felmentés után. Itt ér véget ez a történet. Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a támogatást, biztatást! Találkozunk otthon!”

– írta közösségi oldalán az RMDSZ volt parlamenti képviselője.

A jogász és politológus Markó Attila 1997-ben, az RMDSZ első kormányra lépést követően került osztályvezetőként a kormány kisebbségvédelmi hivatalához, 2005-től államtitkári rangban vezette az intézményt. A politikus a kormányhivatal képviselőjeként vett részt a 2000-es évek elején azoknak a restitúciós testületeknek a munkájában, amelyek a kommunizmus idején államosított ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkoztak, valamint – amennyiben a restitúcióra nem volt lehetőség – kártérítést ítéltek meg az egykori tulajdonosnak.

Markó Attila bírósági meghurcolása a Mikó-ügyben 2011-ben történt vádemeléssel kezdődött. Az erdélyi magyar történelmi egyházak és az RMDSZ felhívására az első fokú, elmarasztaló ítélet után 2012 szeptemberében több tízezer ember tüntetett Sepsiszentgyörgy főterén a Székely Mikó Kollégium visszaállamosítása és a restitúciós bizottság tagjainak meghurcolása ellen tiltakozásul.

Markó Attilát 2012-ben az RMDSZ háromszéki parlamenti képviselőjévé választották. Miután azonban megszületett a Mikó-ügyben az egyházi ingatlan visszaállamosítását elrendelő, a restitúciós testület tagjait elmarasztaló ítélet, a DNA – más visszaszolgáltatások és kárpótlások törvényességét megkérdőjelezve – újabb eljárásokat indított a politikus ellen. Amikor a vádhatóság kérésére 2014 decemberében a parlament felfüggesztette mentelmi jogát, az RMDSZ politikusa Magyarországon keresett menedéket.