Több mint húsz nyaralóba tört be és szinte másfél éven keresztül egy egész telepet tartott rettegésbe az a több mint 250 kilós medve, amelyet sokáig süket fülekre találó kérlelések nyomán a palotailvai hatóságok végre eltávolítottak.
Lefektetett kerítések, tokostól kitépett faajtók, kiszakított ablakredőnyök, meghajlított vasrácsok, felborított hűtőszekrények, vandalizált nyári konyhák, széttört bútordarabok, összeroncsolt háztartási gépek, elhajlított vasajtók, széttépett szőnyegek – így néztek ki Feketegödén (Nyágrán) a Schwartz völgyében, a Zsingen és az egykori Bánffy-erdők szélén azok a nyaralók, amelyeket az utóbbi tizenöt hónapban a környék egyik kan medvéje „meglátogatott”. Még az is előfordult, hogy a nagyvad az udvar végi árnyékszéket verte szét, a kerítés betonoszlopát emelte ki a földből, a térfigyelő kamerát tépte le, a villanyórát „szerelte le”, vagy a földalatti áramkábelt szakította ki.
A Felső-Maros mente eddig is a vásárhelyiek egyik kedvenc kirándulási és pihenő helye volt, ahol az ember és állat békésen megfért egymással. A térségben szinte nincs olyan nyaralóház-tulajdonos, aki ne látott volna az erdőben vagy, az utóbbi időben, a bennvalók közelében medvét, azonban nem kellett saját házában is félnie a nagyvadtól. Az megdézsmálta a szemeteskonténereket, imitt-amott leszedte a gyümölcsfák termését, és visszatért dolgára az erdőbe.
A hétvégi házak tulajdonosai 2024 novemberétől – főként a késő őszi és téli hónapokban – viszont rettegésben éltek: tudták, hogy az erdő többi hasonló lakóitól eltérően ez a visszajáró példány nem éri be az élelemszerzéssel, evés előtt/után tör-zúz mindent, ami elébe kerül. Azt viszont nem tudhatták, mikor kerül sorra az ő nyaralójuk. Szerencsés esetben akkor, amikor ők éppen nem tartózkodnak a helyszínen. Merthogy kevésbé szerencsés eset is létezett. Az Alsótisztásként ismert részen az egyik családhoz éppen akkor köszönt be a nagyvad, amikor az a víkendházában tartózkodott. „Ma éjszaka fél 2 körül ránk tört a medve! Gondolhatjátok, betörte az ablakot. Micsoda ijedtség volt!” – adta hírül a nyaralótulajdonosok Facebook-csoportjában a történtek másnapján, 2025. augusztus 23-án az első tisztáson lakó Székely Margit.
Egy másik esetet a felső tisztásról, a Vásárhelyiek utcájából jeleztek: míg a szülők lementek a forráshoz vízért, a medve az otthon maradt két kiskorú gyermekre ijesztett rá, amikor döngetni kezdte az ajtót.
A polgármestert nemigen érdekelte
Az érintettek hiába fordultak a hatóságokhoz, jelezvén, hogy egy veszélyes medve garázdálkodik a telepen, azok, az esetek jelentős részében, még csak válaszra sem méltatták az iktatott írásos beadványok megfogalmazóit. Látszatmegoldásokat is csak ímmel-ámmal kínáltak: a helyi rendőr felkocsikázott egy párszor, eldurrogtatott egy pár petárdát, a polgármester meg A4-es papírra nyomatott szöveget szögezett néhány kerítésre. Ebben a medveveszélyre hívta fel a nyaralók figyelmét, azaz olyasvalamire, amire éppen az érintettek figyelmeztették a községi elöljárót. Petru Vultur felhívása egy csendőrpertuban megfogalmazott tanáccsal végződik: „Projejați-vă pe voi și comunitatea!” (Óvjátok magatokat és a közösséget!).
Az elmúlt közel 17 hónap alatt számos írásos panasz került Barabás Antal prefektus és helyettese, Alexandru Câmpeanu asztalára, akik többször – telefonon, írásban, személyesen, nyilvános gyűlésen – utasították Petru Vultur polgármestert, hogy az állampolgárok védelmében tegye meg a kötelező lépéseket. Az elöljáró minden egyes alkalommal hárított, magyarázkodott, és sorolta, mit miért nem lehet.
Az érintettek azt érzékelték, hogy a palotailvai önkormányzat számára csak a befizetett ingatlanadók és az annál is nagyobb szemétdíj miatt számítanak. „Miért is érdekelné a polgármestert, hisz a garázdálkodás nem a faluban történt, és nem a palotailvai választási joggal rendelkezőknél” – fogalmazódott meg többekben. Egyébként a helyi személyazonosságival rendelkező feketegödeiek is másodrangúaknak érzik magukat; elmondásuk szerint, megválasztása után az új polgármester kijelentette, hogy a nyágraiakról az gondoskodjék, akire szavaztak.
Tizenhét havi terror
Az első medvelátogatás 2024 októberére datálható. A nagyvad akkor a Jurchiș család a ház előtt parkolt utánfutóját dézsmálta meg, majd nyaralójának nyári konyháját törte fel. Az érintettek azonnal jelentették a történteket, de nagyjából azzal maradtak. Akárcsak a második és a harmadik eset után is. Ugyanis 72 óra alatt háromszor is garázdálkodott portájukon a medve. Gheorghe Jurchiș szerint a községháza alkalmazottjai vagy úgy tettek, mintha nem ismernék a kötelességeiket, vagy tényleg nem ismerték a törvényt. Személyében viszont emberükre találtak, hisz a férfi a Szatmár megyei Oláhcsaholy hatodik mandátumánál tartó polgármestere. „Miután láttam, hogy a palotailvai polgármester még csak válaszra sem méltatja a beadványaimat, noha az alprefektus is rászólt, megírtam, hogy bűnügyi feljelentést teszek ellene. Ekkor kezdett mozgolódni” – idézte fel az utóbbi közel másfél esztendő kálváriáját a 280 kilométerről érkező családfő.
A medve következő célpontja a Kolozsváry család háza volt, amelyet a tavaly március 20-án látogatott meg. Két ajtót tépett ki, az egyiket tokostól, tönkretette a hűtőszekrényt, a konyhabútorokat, a háztartási gépeket. „Mindenbe belekóstolt, széttépett, megmocskolt. A teljes készletünket újra kellett töltenünk: a sótól a kávéig, a zacskós levestől az olajig” – mondták el Kolozsváryék, akiknek a kára jócskán meghaladta a háromezer lejt. Magukra maradottságukban egy adott ponton – akárcsak Jurchișék – azon gondolkodtak, hogy adják el a nyaralójukat.
A magyarországi O.L.-nak a halastavát tette tönkre a vadállat. Azon túl, hogy jól belakmározott a vízből kifogott halakkal, szétszaggatta a tavat bélelő szigetelőanyagot.
Akadt olyan háztulajdonos is, aki addig, amíg a szemtanúk nem esküdöztek, meg volt győződve, hogy a környékbeli cigányok törték fel a nyaralóját.
A legutóbbi áldozat Moldován István volt, akinek okos tolvaj módjára, az állat a térfigyelő kameráját semlegesítette. Ugyanakkor a földalatti áramkábeleket is kiásta. A medve az autóval érkező tulaj tülköléseitől sem riadt vissza, tovább folytatta terepszemléjét.
Az operativitás jegyében: a csendőrség 85 kilométerről érkezik
A veszélyt jelentő medvék semlegesítését a 2007/407-es számú vadászati törvény és a 2021/81-es sürgősségi kormányrendelet szabályozza. Noha az elmúlt időszakban mindkét rendelkezés alkalmazási módszertanát egyszerűsítették, a veszélyes nagyvadak elaltatása mindmáig komoly bürokratikus akadályokba ütközik: számos illetékes jelenlétére, jóváhagyására és aláírására van szükség. Míg a polgármester és a rendőr a községben lakik, az állatorvos, az erdész és a vadász is a közelből érkezik, a csendőrség képviselője Marosvásárhelyről, azaz 85 kilométerről kell kijöjjön, ami a mai forgalmi viszonyok közt is másfélórás autózást jelent. Ez éppen elegendő idő ahhoz, hogy a medve három faluval odébb meneküljön. Feketegödén – a nyaralótulajdonosok megnyugvására – ez nem így történt. „Amikor a napokban a házunk közelében parkolva szembe találtam magam a medvével, a kocsiból felhívtam a 112-es sürgősségi számot, elmeséltettek mindent, majd átkapcsoltak egy másik helyre, ahol szóról szóra megismételtem ugyanazt. A lényeg, hogy valahogy kiküldték az erdészt a csapdaként működő ketreccel” – mesélte portálunknak Török Erika. Az almával odacsalt nagyvadat még aznap éjjel befogták, és a felelősök jelenlétében és egyetértésével véglegesen elaltatták.
Hab a tortán: a biztosítótársaságok válasza
A porul jártaknak a biztosító társaságokkal sem volt több szerencséjük. Noha a szerződésben nem szerepel olyan kitétel, hogy a vandalizmusból keletkezett károkat csak abban az esetben térítenék meg, ha azokat ember okozza, a társaságok képviselői általában azzal hárítanak, hogy a vadkárok miatt nem hozzájuk kell fordulni. Holott van olyan biztosító, ahol feketével a fehéren a kivételek között a háziállatok által okozott károk szerepelnek. A medve aligha sorolható ebbe a kategóriába. De szerződéskötéskor erről az ügynökök sem beszélnek.














