.:: Vásárhely.ma ::.

Holokauszt-emlékművet avattak Székelyudvarhelyen

Május 19-én, Gold Renée székelyudvarhelyi származású holokauszttúlélő 96. születésnapján avatták fel Székelyudvarhely első állandó holokauszt-emlékművét a Baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium udvarán. A Berze Imre szobrászművész által készített alkotás a városból és környékéről elhurcolt zsidó áldozatok emlékét őrzi.

A Székelyudvarhelyről és környékéről elhurcoltak nevét kék betűkkel vésték a fehér márványtáblába.

A bensőséges hangulatú megemlékezésen városi elöljárók, történészek, művészek, diákok, valamint az egykori székelyudvarhelyi zsidó családok leszármazottai is részt vettek, akik közül többen Izraelből érkeztek az eseményre.

Jakabovics György soha nem ismerhette meg nagyszüleit.

A megemlékezés során felidézték, hogy nyolcvan évvel ezelőtt a város és a környék több száz zsidó lakóját gyűjtötték össze, majd deportálták a haláltáborokba. Az ünnepségen a Dr. Palló Imre Művészeti Líceum diákjai Derzsi Dénes tanár vezetésével három emlékdalt adtak elő, amelyek Dávid Béla történetét idézték meg. A zeneszerzőként is ismert férfit Auschwitzba deportálták, egyik dala, a Nagypelyhekben hull a hó című szerzeményének ma már csupán a címe maradt fenn.

Már nem csupán számok, az elhurcoltak ,,visszakapták” neveiket.

Szakács Paál István polgármester beszédében hangsúlyozta: Dávid Béla története csak egy a számos tragikus emberi sors közül, amelyekre kötelesség emlékezni. Külön kitért Gold Renée életútjára is, aki 14 évesen élte át Auschwitz-Birkenau borzalmait, és akinek személyes visszaemlékezései sokat segítettek a múlt megismerésében.

Az eseményen felszólalt az Izraelből érkezett Jakabovics György nyugalmazott építészmérnök is, akinek nagyszülei szintén Székelyudvarhelyről származtak, de Auschwitzból nem tértek vissza. Beszédében méltatta a város közösségének nyitottságát és múltfeldolgozó törekvéseit.

Részlet Kányádi Sándor Valaki jár a fák hegyén című verséből

Dr. Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója az emlékmű jelentőségéről szólva kiemelte: az alkotás visszaadja az elhurcoltak nevét és emberi méltóságát. Mint fogalmazott, a deportáltakat számokká alacsonyították, Berze Imre műve azonban újra láthatóvá teszi személyes történeteiket és identitásukat.

A polgármesteri hivatal dísztermében kamarakoncerttel ért véget a megemlékezés.

Azt követően, hogy közösen a város vezetői és a túlélők leszármazottai leleplezték az emlékművet, a polgármesteri hivatal dísztermében egy kamarahangversennyel ért véget a rendezvény.

Antal Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!