A SAFE mentheti meg az A8-as autópályát

Komoly mentőöv lehet a SAFE Program (Security Action for Europe) a Marosvásárhelyt Jászvásárral összekötő, finanszírozás nélkül maradt A8-as autópálya projektjét.

Amikor már-már úgy tűnt, hogy az országos helyreállítási terv PNRR-s pénzei elveszítése miatt a hangzatosan Egyesülés autópályájának nevezett Marosvásárhely–Jászvásár–Ungheni sztráda hosszú évekig a két megkezdett, alig néhány tíz kilométeres véggel maradhat, komoly mentőövet kaphat a SAFE-programtól. Legalábbis ebben reménykednek a Jászvásáron megrendezett konferencia résztvevői: szakpolitikusok, pártok valamint az üzleti szféra képviselői és a pályaépítés előmozdítását szorgalmazó civilek. Utóbbiak nem csak a tanácskozás szervezői, hanem a Hai că se poate Egyesület révén a moldvai pályaépítési program kicsikarói és mozgatórugói.

Mi is a SAFE?

A SAFE egy új, az Európai Unió által elfogadott pénzügyi eszköz, amelynek célja, hogy támogassa a tagállamokat a védelem fejlesztésében és a közös beszerzések elősegítésében. A kezdeményezést lényegében az orosz–ukrán háború hívta életre, ugyanis a SAFE elsődleges fókusza a közös védelmi beszerzések támogatása, de egyes tagállamok számára lehetővé teszi, hogy egyedül is részt vegyenek, ha sürgős igény van egy adott képességre. A program arra ösztönzi az együttműködést több ország között (közös projektek, interoperabilitás), valamint olyan prioritási területeket finanszíroz, mint a lőszer, drónok, légvédelmi rendszerek, katonai mobilitás, kiberbiztonság, kritikus infrastruktúra védelme. A bizottság ideiglenes adatai szerint Románia mintegy 16,68 milliárd eurós forráshoz juthat, ezzel az egyik legnagyobb kedvezményezett. A bukaresti kormány elképzelései szerint Románia a következő területeken használná fel az uniós forrásokat: katonai felszerelések beszerzése, védelemipari kapacitások fejlesztése, katonai mobilitás – beleértve logisztikai és szállító infrastruktúrákat. Ez utóbbi az, amellyel az ország keleti részében összekapcsolnák a sztrádaépítési programot.

A politikum és a diplomácia reményei

„Valóban sok uniós pénzt veszítettünk el, nemcsak most, főként 2020 előtt. Az utóbbi hetekben viszont nagyot léptünk. Nem feltétlenül az építőtelepeken folyó munkálatokkal, sokkal inkább a térség és az autópálya besorolását illetően. A jelenlegi geopolitikai kontextusban az Európai Unió felértékelte a régiót” – vélekedett Irinel Ionel Scrioşteanu államtitkár. A szállításügyi minisztérium illetékese szerint ma már nem csak újabb forrás áll Románia rendelkezésére, de az ország rendelkezik annak lehívási kapacitásával is. Ami, ismerte be, eddig nagyon hiányzott.

A Moldvát Erdéllyel összekötő A8-astól a Pruton túli Moldova Köztársaság is sokat remél. Ion Coşer jászvásári konzul elmondása szerint, országa számára ez nem egy egyszerű összekötőút lesz a Nyugattal, hanem egy komoly beruházás a térség politikai és gazdasági stabilitásába, amely Moldova Köztársaság uniós integrációját segíti elő.

Székelyföld is nagyot nyer

A Maros, Hargita, Neamţ és Iaşi megyét átszelő A8-as gyorsforgalmi út nem csak a moldvaiaknak jelent sokat, hanem a székelyföldieknek is – ezt próbálta hangsúlyozni felszólalásában Bende Sándor. Az RMDSZ gyergyószéki képviselője a Vásárhely.ma-nak arról beszélt, hogy az út megépítésével a Székelyföld és különösképpen annak gyergyószéki térsége közelebb kerül Marosvásárhelyhez, Kolozsvárhoz, az anyaországhoz. Mint mondta, meg tudja érteni azon gazdák bosszúságát, akiknek a majdani pálya valamiként „érinti” a telküket, de azt is figyelembe kell venni, hogy a sztráda nyomvonalán felértékelődik minden egyes négyzetméternyi terület. Annál is inkább, mivel tíz kilométeres szakaszon belül két leszálló is épül, Gyergyóalfaluban és Gyergyóditróban, ami a kisrégió gazdaságán nagyot lendíthet. Nem véletlen, az autópálya közelsége már számos beruházást vonzott a térség egy másik községközpontjába, Gyergyóremetére.

Nem mindenki feltétlenül derűlátó

A résztvevők közül nem mindenki osztotta a politikusok derűlátását. Maga az A8-as egyik legelszántabb támogatója, Petru Movilă volt parlamenti képviselő is úgy látja: Moldva nem létezik Bukarest számára. „Nem értem, a SAFE-programban miért kell megversenyeztetni az A8-ast más uniós projektekkel. Nem értem, a területkisajátítások során miért nem lehetne mindenkit méltányosan kártalanítani. És nem értem, hogy lehetett megépíteni a Craiova–Piteşti gyorsforgalmit a jóval azelőtt kormányprogramba foglalt A8-as előtt” – fogalmazta meg költői kérdéseit a valamikori PNL-s, majd PMP honatya. A Romániai Szállítók Szövetségének (FORT) főtitkára, Vasile Toma szerint kár hülyíteni közvéleményt, mert a SAFE még nem jelent pénzt, mindössze pénzszerzési lehetőséget. „Mi, szállítók már nem hiszünk a mesékbe” – jelentette ki. A civil társadalom részről is elhangzott néhány bírálat. Az aktivisták egyik fájó pontja az, hogy minden párt hajlandó egyezkedni minden párttal, de a civil társadalom képviselőivel nemigen szeretnek tárgyalóasztalhoz ülni.

„És mi történik, ha nem jön be a számításunk a SAFE-fel?” – tette fel a kérdést Cătălin Urtoi, a Hai că se poate Egyesület alapítója, aki egyben az országos útügyi társaság, az újonnan létrehozott CNIR vezetőtanácsi tagjai. Az általa létesített szervezetről tudni kell, hogy a Moldvát Erdéllyel összekötő sztráda ügyében mintegy évtizede „nyaggatja” az illetékes hatóságokat. A civilek kitartó munkájának köszönhető, hogy ma az A7-es gőzerővel dolgoznak, és az A8-as marosvásárhelyi, illetve jászvásári végének is nagy nehezen nekiláttak. „Eddig nagyon lassan haladott a 8-as út projektje, sőt időnként megfeneklett. Ismerjük el, noha Jászvásár az ország történelmi fővárosa, vezetőink mégis mostohagyerekként kezelik. De ha belegondolunk, hogy ezelőtt kilenc évvel a moldvai autópályák mindössze két vonalat jelentettek Románia térképén, ma már arról beszélünk, hogy 2030-ig, ’32-ig be tudnánk őket fejezni, már nagy előrelépés” – értékelte a helyzetet a főszervező Cătălin Urtoi.