.:: Vásárhely.ma ::.

A jogállamiság újabb megcsúfolása Romániában

Már csak a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) „adhatja vissza” Tőkés Lászlónak a Románia Csillaga érdemrendet, amelytől Klaus Iohannis államfő megfosztotta.

Várhatóan utolsó jogi fórumként az Emberi Jogok Európai Bírósága fog dönteni Tőkés László Romániában elveszített érdemrend perében – nyilatkozta portálunknak Kincses Előd ügyvéd.

Jogfosztó becsületbíróság, ugyanolyan bíróság

Hét évig tartó jogi harc végkifejleteképpen a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék jogerős határozatban utasította vissza Tőkés László teljesen megalapozott fellebbezési keresetét a Románia Csillaga magas állami kitüntetését visszavonó államelnöki rendelet megsemmisítésének ügyében. A történetnek diszkrét bájt kölcsönöz az a körülmény, hogy a per tárgyalására egy nappal Klaus Iohannis román államfő budapesti látogatása előtt került sor, melyet Novák Katalin magyar köztársasági elnök történelmi jelentőségűnek nevezett.

A peres eljárás rendjén érvényesülő időhúzás az ügy kényes voltára vall. A per ismételten megjárta a bukaresti táblabíróságot és a legfelsőbb bíróságot, de hét év alatt mindmáig egyetlen bírói kollektíva sem akadt, mely azokat a semmisségi okokat megállapítsa. Azt hogy egyrészt a Románia Csillaga kitüntetés becsületbírósága a védelemhez való jogot megsértette, amikor Kincses Előd ügyvédtől megvonta a jogi képviselői jogát; másrészt pedig felrúgta a jogi összeférhetetlenség elvét, amikor is Ecaterina Andronescu és Gabriela Firea volt szociáldemokrata miniszterek saját panaszuk elbírálásában vehettek részt az etikai testületben. Az sem mellékes, hogy az érdemrend visszavételét akár a mandátuma utolsó 13 hónapját kitöltő Traian Băsescu egykori államelnök is elrendelhette volna, azonban nem kívánt jogfosztó lépésekbe bocsátkozni.

Kincses Előd szerint a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék nyilvánvaló törvénytelenséget követett el, amikor is semmibe vette Tőkés László véleménynyilvánítási szabadságát és jogát, és figyelmen kívül hagyta azt a tényállást, hogy a tusnádfürdői nyári szabadegyetemen elhangzott, kifogásolt kijelentései nem számítanak „méltatlan cselekedetnek”. Ráadásul arra sem volt tekintettel, hogy a román sajtó az ott elhangzott szavait is félrefordította, amikor is az erdélyi magyarok számára – dél-tiroli mintára – javasolt „védhatalmi státusz” kifejezést durva melléfogással vagy szándékossággal gyarmati értelmű fogalmat idéző „protektorátusként” tolmácsolta.

A jogállamiság arcul csapása

Tőkés László úgy véli, a Románia Csillaga visszavonása ügyében hozott bukaresti ítélet nem egyéb, mint az európai, illetve romániai jogállamiság megcsúfolása. Ez a peres eljárás teljes mértékben egybeillik azzal az úgynevezett szekusperrel, amelyet az 1989-es forradalom kirobbantója közel egy évtizede egykori titkosszolgálati főtisztek ellenében kénytelen folytatni, akik személyét a televízió nyilvánossága előtt Románia elleni „kémkedéssel” és „hazaárulással” rágalmazták meg. „Mindkét per hátterében ugyanaz az állampolitikai rangra emelkedett magyarellenesség húzódik meg, amely az 1989-es temesvári népfelkelésben játszott szerepem tagadása által a romániai forradalomban megvalósult román–magyar összefogást és szolidaritást akarja semmissé tenni” – szögezte le Tőkés.

Szucher Ervin

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

41

Mire számít a választási kampányban?