A Holdra mehetnénk a legközelebb

A Hold a vallásos és világi kultúrákban címmel szervezett konferenciát a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség a Studium HUB-ban. A meghívott előadók – köztük lelkipásztor, művészettörténész, fizikus, mérnök, meteorológus és orvos, – a Hold szimbolikájáról, a bibliai, a művészetekben történő különféle ábrázolásáról értekeztek, akárcsak arról, hogy milyen hatással van az éghajlatra és van-e hatása a holdfázisoknak az emberi egészségre és viselkedésre.

A hétvégi konferencia egy sorozat része volt – hívta fel a figyelmet Nagy László szervező, a Bolyai téri unitárius egyházközség lelkésze, aki elmondta, hogy „jó pár évvel ezelőtt Miholcsa Gyula jött az ötlettel, mondhatni ő az ötletgazda, hogy az unitárius címerben benne van az uroborosz, a farkába harapó kígyó és kellene egy előadás sorozatot szervezni arról, hogy tulajdonképpen mit is jelent ez. De ha már erről beszélünk, a farkába harapó kígyóról, az uroboroszról, akkor nézzük meg, hogy a kígyó hogyan is jelenik meg a természetben, mi a felfogás a kígyóról, miért is van jelen a gyógyászatban, miért van ott a gyógyszertáraknak a szimbólumában és akkor itt kezdődött ez a sorozat” – idézte fel a konferenciasorozat első tematikáját a lelkész. Az uroborosz után következett az alma, az, hogy hogyan jelenik meg a keresztény kultúrában, majd következett a Nap, az éltető Nap, majd beszéltek a szívről.

A Hold, mint a legközelebbi bolygó

Az előadássorozat Spielmann Mihály művészettörténész bemutatójával indult, aki a Holdnak a különböző kultúrákban történő jelenlétéről beszélt, majd dr. Czire Szabolcs teológiai egyetemi tanár a Bibliáról értekezett, az égitest és az emberi absztrakciókról.

Miholcsa Gyula, aki a Holdnak az irodalmi művekben történő megjelenítéséről beszélt, a Vásárhely.ma portálnak elmondta, azért tartotta fontosnak a mostani témát, mert nagyon sok kultúrában, nagyon sok helyen és nagyon sok hivatkozás van a Holdra, illetve leírás a Holdról. „Legközelebbi bolygónk ugye, ami a Földhöz a legközelebb van, és az ember, ha a Földről el akar menni, az első állomása a Hold. És emiatt nagyon sokan foglalkoztak a Holddal, a Hold-utazással, elképzelték, hogy vajon van-e élet rajta. Ez a legelső lépés a világűrbe, a világűr megismeréséhez, amit az ember meg tud tenni, konkrétan elmenjen oda és megnézze, milyen egy másik világ, ami nem a Föld” – magyarázta az előadó, ötletgazda.

Holdkórosok, alvajárók

A Hold nem csak éjjel, de nappal is látható, csillagászati szempontból is az egyik legérdekesebb látvány – mondta Keresztes Pál mérnök, amatőr csillagász. „Nagyon érdekes csillagászati szempontból, azért mert a legközelebbi szomszédunk. Ez az első. A másik az, hogy egy nagyon különleges égitest. Nem azért, mert egy hold, hanem a tömege aránya a Földhöz képest nagyon nagy. Tehát ilyen nagy a hold, amilyen a mienk, arányítva a Föld súlyához hatalmas nagy, akár egy kettős bolygórendszernek is megfelelne, és emiatt nagyon nagy hatása van a Földre” – mondta.

Dr. Makkai Gergely, a Holdnak az időjárásra gyakorolt hatásáról értekezett, ismertette az árapály és dagály létrejöttét, azokat a jelenségeket, amelyek a Hold hatására alakulnak ki. Dr. Szatmári Szabolcs a holdfázisok orvosi vonatkozásairól beszélt, a múltban holdkórosoknak nevezett betegekről, illetve arról, hogy a depressziónak és a különböző lelki és mentális betegségeknek van-e a Holddal való összefüggésük. Elmondta, a tudomány nem bizonyította a feltevéseket, miszerint a holdfázisok hatással lennének az ember egészségére, vagy hangulatváltozásaira. Az, hogy valaki nem tud aludni teliholdkor, inkább azzal magyarázható, hogy gyerekkorában a szüleitől gyakran hallotta ezt a kijelentést, miszerint álmatlanságban szenvednek holdtöltekor. Az alvajárás, amely főleg a gyerekekre jellemző, és amely abban nyilvánul meg, hogy ébernek tűnő állapotban, nyitott szemmel járkál a gyermek éjszaka, nem betegség és idővel megszűnik és szintén nincs semmilyen köze a Holdhoz, annak ciklusaihoz.