Kali IstvánRománia ismét olyan politikai helyzetbe került, amely nemcsak a bukaresti hatalmi viszonyokat, hanem az ország gazdasági és nemzetközi megítélését is alapjaiban befolyásolhatja. A parlament ugyanis nem szavazta meg az új kormány beiktatását, így az ország továbbra is ügyvivő kabinet irányítása alatt áll, miközben egyre sürgetőbb döntések várnak megoldásra.
Hogyan alakul kormány Romániában?
A román alkotmány szerint a kormányalakítás első lépése, hogy az államfő konzultációra hívja a parlamenti pártokat. Az elnök ezt követően miniszterelnök-jelöltet nevez ki, akinek feladata parlamenti többséget szervezni, összeállítani a miniszteri névsort és elkészíteni a kormányprogramot. Ezt a csomagot a parlament két háza – a szenátus és a képviselőház – együttes ülésén vitatják meg és szavazzák meg. A kabinet beiktatásához a törvényhozók abszolút többségének támogatása szükséges.
Amennyiben a miniszterelnök-jelölt nem kapja meg a szükséges számú szavazatot, az államfő újabb konzultációkat kezdeményezhet, és másik jelöltet bízhat meg a kormányalakítással. Ha két egymást követő kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall, az alkotmány lehetőséget biztosít a parlament feloszlatására és előrehozott választások kiírására. Erre játszik az AUR, de vajon a megáll-e ez az ország robogó vonata a szakadék előtt?
Mi történt most?
A politikai válság előzménye, hogy májusban megbukott az Ilie Bolojan vezette Európa-párti koalíciós kormány, miután a korábbi koalíciós partner, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépett a kormányból, majd az ellenzéki AUR-ral együtt megszavazta a bizalmatlansági indítványt.
Az államfő ezt követően új miniszterelnök-jelöltet nevezett ki, Adrian Vesteát bízva meg a kabinet megalakításával. A jelölt azonban nem tudta maga mögé állítani a szükséges parlamenti többséget. A bukaresti parlament hétfő esti szavazásán a képviselők és szenátorok elutasították a kormányprogramot és a miniszterjelöltek listáját, így Románia ismét teljes jogú kormány nélkül maradt.
Mit kockáztat most Románia?
A legnagyobb veszély gazdasági természetű. Románia évek óta az Európai Unió egyik legmagasabb költségvetési hiányával küzd, miközben jelentős megszorító intézkedések és reformok várnak elfogadásra. Az ország finanszírozása egyre drágább, a befektetők pedig rendkívül érzékenyen reagálnak a politikai instabilitásra.
Emellett mintegy tízmilliárd eurónyi uniós forrás sorsa is bizonytalanná válhat. Ezeknek a pénzeknek a lehívása számos reform – többek között az állami kiadások racionalizálása, az adórendszer átalakítása és az állami vállalatok reformja – megvalósításától függ. Egy gyenge vagy elhúzódó ügyvivő kormány nehezen képes ilyen horderejű döntéseket meghozni.
A politikai bizonytalanság ráadásul a nemzetközi megítélésre is negatívan hat. Románia a NATO keleti szárnyának egyik kulcsállama, miközben az ukrajnai háború miatt a régió biztonságpolitikai jelentősége felértékelődött. A hosszan elnyúló kormányválság azt az üzenetet közvetítheti partnerei felé, hogy az ország belpolitikai szempontból nehezen kormányozható.
A felelősség most a parlamenten van
Az elkövetkező napokban a parlamenti pártoknak el kell dönteniük, hogy képesek-e félretenni politikai ellentéteiket és stabil többséget kialakítani. Ellenkező esetben Románia könnyen olyan spirálba kerülhet, amelyben a politikai bizonytalanság gazdasági következményeket idéz elő, a gazdasági nehézségek pedig tovább mélyítik a politikai válságot.
A következő hetek ezért nem pusztán arról szólnak, ki ülhet be a miniszterelnöki székbe. A tét sokkal nagyobb: Románia pénzügyi stabilitása, az uniós források sorsa és az ország nemzetközi hitelessége.
Szucher Ervin
Antal Erika
