.:: Vásárhely.ma ::.

Vészhelyzet Maros megyében – Elárasztott sóbánya, szennyezett ivóvíz

A parajdi sóbánya feltelt vízzel, a falbeomlások és a víz szivárgása következtében  jelentősen megnövekedett a Kis-Küküllő sótartalma veszélyeztetve 39 ezer ember ivóvízellátását. A térségben június 2-ától harmincnapos vészhelyzet van érvényben. Összefoglaljuk a kialakult helyzet hátterét, a lakosságra gyakorolt hatásokat és az eddig meghozott hatósági intézkedéseket.

Sótöbblet a Kis-Küküllőben

2025. május 29-én a parajdi sóbányában jelentős vízbeszivárgás történt, amely a Korond patak felől érkezett. A víz elárasztotta az egész bányát, így annak működését véglegesen beszüntették. A bányabezárás önmagában is jelentős esemény lenne, azonban ennek következtében felborult a térség hidrogeológiai egyensúlya is.


Előzmények:

Az összes írásunk a témában #ParajdiSóbánya


A föld alatti vízáramlási viszonyok megváltozása következtében só került a Kis-Küküllő folyó vízrendszerébe, amely így rövid idő alatt a szokásosnál jóval magasabb klorid- és nátriumszintet mutat. A folyó vize jelenleg mintegy 39.000 ember vízellátásához kapcsolódik, így az esemény közegészségügyi és infrastrukturális szempontból is súlyos következményekkel jár.

Vészhelyzetet rendeltek el öt térségben

A kialakult helyzetre reagálva a Maros Megyei Vészhelyzeti Bizottság június 2-án 23:00 órától harmincnapos vészhelyzetet hirdetett ki az alábbi településeken:

  • Dicsőszentmárton város: Dicsőszentmárton, Csüdőtelke, Bábahalma, Őrhegy

  • Szászbogács község: Szászbogács, Magyarsáros

  • Adámos község: Adámos, Küküllődombó, Magyarkirályfalva

  • Vámosgálfalva község: Vámosgálfalva, Szőkefalva, Küküllőpócsfalva

  • Gyulakuta község: Gyulakuta, Havadtő, Kelementelke

A vészhelyzeti döntést a belügyminiszter is jóváhagyta, megerősítve ezzel a központi hatóságok részvételét a probléma kezelésében.

A vezetékes víz fogyasztásra nem alkalmas!

Mit jelent ez a lakosság számára?

A vízszolgáltatás az érintett településeken továbbra is biztosított, de a csapvíz fogyasztása jelenleg nem ajánlott. A hatóságok hivatalos állásfoglalása szerint a víz kizárólag háztartási célokra – tisztálkodásra, takarításra és mosásra – alkalmas, ivásra vagy főzésre nem.

A lakosságnak kiadott ajánlások a következők:

  • Ne fogyasszanak vezetékes ivóvizet!

  • Csak megbízható, ellenőrzött forrásból származó ivóvizet használjanak!

  • Figyeljék a RO-ALERT rendszerén és a helyi hatóságokon keresztül érkező hivatalos tájékoztatásokat!

RO-ALERT riasztás

Fokozott hatósági jelenlét és vízminőség-ellenőrzés

Az Aquaserv RT és a Maros Vízügyi Igazgatóság szakemberei fokozottan ellenőrzik a víz nátrium- és kloridtartalmát. A mérések gyakoriságát növelték mind a nyersvízben, mind a hálózati vízmintákban.

Emellett a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság is rendszeresen vizsgálja az érintett települések kútjait és forrásait, különös figyelmet fordítva a sókoncentrációra. A vízszennyezés jelenlegi mértéke közvetlen egészségügyi kockázatot nem jelent háztartási használat esetén, de a szennyezett víz tartós fogyasztása komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.

A lakosságot már értesítették a RO-ALERT rendszeren keresztül, és a helyi hatóságok folyamatosan tájékoztatják a lakosokat az újabb fejleményekről.

Életbe lép a Vízbiztonsági Terv

A vízszennyezés kezelésére a vízszolgáltató életbe léptette a Vízbiztonsági Tervet. Ez tartalmazza a szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha a szolgáltatott víz minősége ideiglenesen nem felel meg az ivóvízszabványoknak. Ilyen intézkedések például:

  • Alternatív vízforrások felkutatása és bevonása,

  • A hálózati víz gyakoribb ellenőrzése,

  • Szükség esetén ideiglenes vízosztó pontok kialakítása.

A Megyei Vészhelyzeti Bizottság már kérte az Országos Vészhelyzeti Bizottság támogatását az ivóvízellátás biztosítására, különösen a kisebb települések és hátrányos helyzetű lakosok ellátása érdekében.

Hidrogeológiai háttér és előzmények
Korábbi tanulmányok már figyelmeztettek arra, hogy a Parajdi Sóbánya és a környező vízgyűjtők között létezhet természetes kapcsolat. A térség geológiai felépítése miatt különösen nagy esőzések vagy földmozgások esetén megváltozhat a felszín alatti vízmozgás iránya és sebessége. Egy 2012-es jelentés már számolt a mostanihoz hasonló helyzettel, de akkor a veszélyt még csak elméleti kockázatként kezelték. A mostani események azonban élesen rávilágítanak arra, hogy a sóbányák biztonságos működtetése nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi kérdés is.

Mi várható a következő hetekben?

A szakértők szerint a folyó sótartalma idővel természetes úton csökkenhet, ha megszűnik az aktív szivárgás. Ugyanakkor a helyzet még nem stabilizálódott, és a hatóságok folyamatosan vizsgálják, milyen beavatkozásokra lehet szükség.

Az esetleges tartós vízszennyezés kezelése akár hónapokig is eltarthat, különösen, ha a föld alatti vízrendszer hosszabb távon is sós marad. Ezért kiemelten fontos a lakosság megfelelő tájékoztatása és az alternatív vízellátás biztosítása.

(nyitókép: rádió gaga)

Kali István

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

91

Kit tart felelősnek a parajdi bányakatasztrófáért?