Kihasználva Soós Zoltán polgármester hatósági eltiltását és Kovács Mihály Levente túlterheltségét, a városháza keretén belül működő közterület-fenntartó igazgatóság (ADP) vezetője elkezdett új, csak román megnevezést tartalmazó utcanévtáblákat kihelyezni.
„Hogy micsoda?” – így reagált Kovács Mihály Levente ügyvivő polgármester, amikor arról kérdeztük, a városháza miért tért vissza a húszéves Florea-korszakból ismert „másfélnyelvű” utcanévtáblák kifüggesztéséhez. Láttuk ugyanis, hogy az Aranyos utcába új feliratokat helyeztek ki, amelyen a folyó nevét nem tüntették fel magyarul. Strada Arieşului utca – olvasható a vadonatúj sötétkék zománcozott táblán. Annak idején Dorin Florea mindössze az utca szó odabiggyesztésével próbálta megoldani a kétnyelvűséget; utódja, Soós Zoltán ezt a félmegoldást próbálta korrigálni. Másfél mandátuma alatt az utcák mintegy ötödével végzett, felfüggesztése után azonban alattvalói úgy döntöttek, visszatérnek a Florea-módszerhez.
„Nem vagyunk hajlandók lemondani a valós kétnyelvűségről, főként, hogy a közigazgatási törvény is szavatolja. Marosvásárhelynek senki nem másodrangú polgára, ez legyen tiszta! A magyar nyelv használata nem valaki ellen, hanem valaki mellett szól, a 21. században ez nem jelenthet problémát. Ezért jó lenne, ha mindenki megértené” – szögezte le portálunknak a Soós feladatkörét ideiglenesen átvevő Kovács Mihály Levente, akit teljesen felháborította a megkerülésével történt partizánkodás.
Az ügyvivő polgármester felháborítónak tartja, hogy az ő meg Gombos Csaba városmenedzser tudta nélkül a közterület-fenntartó igazgatóság (ADP) vezetője úgy dönt, hogy márpedig nincs helye a valós kétnyelvűségnek, a magyarok érjék be azzal, hogy a táblán megjelenik az utca szócska. Florian Moldovan azzal magyarázta döntését, hogy „ilyen táblák voltak lerendelve”, de erről sem Soós, sem Kovács, sem Gombos nem tudott, a megrendelést nem a portás írta alá.
Mint ismert, Marosvásárhelyen évtizedek keresztül gondot jelentett az utcák kétnyelvű feliratozása. A rendszerváltást követően a fekete március során a Maros- és Görgény-völgyéből behozott leitatott román parasztok számos régebbi, kétnyelvű táblát megrongáltak, lefestettek vagy eltávolítottak. Az 1992 és 2000 közötti magyar városatyák egyike sem merte felvállalni a táblák cseréjét, Florea pedig egy, a magyarságot megalázó félmegoldást választott. Nagyon nehezen, polgármesterségének utolsó éveiben kezdett rátérni a valós kétnyelvűségre, amit – apró lépésekkel – Soós Zoltán is követett. Dan Tănasă AUR-os politikus és néhány társa kivételével a normalitást szinte mindenki elfogadta, a román lakókat nem zavarta a kétnyelvűség.









