Tiltakoznak a bírák, elcsendesül a bírói pöröly

A kormány által indított szolgálati nyugdíj-reformot célzó törvénytervezet ellen tiltakozó bírák felfüggesztették tevékenységüket. A Maros Megyei Törvényszék 2025. augusztus 27-től határozatlan időre beszüntette az ügyek tárgyalását, kivéve a legsürgősebb ügytípusokat.

A döntés mögött a kormány törvénytervezete áll, amely drasztikus változást idézne elő a bírok nyugdíjszabályozásában. A jelenleg hatályos szabályok a következő módon határozzák meg a szolgálati nyugdíjak odaítélésének feltételeit:

• legalább 25 év jogi szakmai szolgálati idő;

• a köznyugdíjrendszerhez képest alacsonyabb nyugdíjkorhatár;

• a nyugdíj összege a korábbi illetmények bizonyos százalékában kerül megállapításra;

• a szolgálati nyugdíjak speciális szabályok szerinti aktualizálása és újraszámítása.

Az elmúlt években több módosítás is történt, köztük a 282/2023-as törvény és a 2015-ös adótörvénykönyv változtatásai. Ezek egy fokozatos nyugdíjkorhatár-emelést, a szolgálati időbe beszámítható jogviszonyok újraszabályozását, valamint a nyugdíjszámítás alapjának és a kifizethető nyugdíj maximumának pontosítását írták elő. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a magas és kiemelkedően magas különnyugdíjak nem járulékalapú részének erősebb megadóztatása mérsékeli a rendszer aránytalanságait, és hozzájárul a köznyugdíjrendszer finanszírozásához. Ezt azonban az Alkotmánybíróság negatívan véleményezte és kimondták, hogy a különnyugdíjak rendkívül heterogén számítási módszere miatt a progresszív adóztatás gyakorlatilag kivitelezhetetlen. A testület szerint csak egységes, fix értékű, arányos adóteher alkalmazása felel meg az alkotmányosság követelményeinek és a diszkriminációtilalom elvének. Magyarán hatályon kívül helyezték azokat a jogaszabályokat, amelyek a bírák nyugdíjszabályozásán alakítottak volna.

Az Európai Bizottság levelével érvel a kormány

Újabban a kormány az Európai Bizottságtól 2025 márciusában kapott levelében megfogalmazottakra támaszkodva újabb törvénytervezetet terjesztett elő. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a PNRR 215-ös célkitűzése – amely a hozzájárulási elv erősítését és a köz- és szolgálati nyugdíjak közötti egyenlőtlenségek mérséklését célozta – nem teljesült. Ennek oka a 724/2024-es alkotmánybírósági döntés volt, amely megsemmisítette a különnyugdíjakra bevezetett adóemelést.

Ennek következtében a kormány új törvényjavaslatot terjesztett elő a szolgálati nyugdíjak – elsősorban az igazságügyi rendszerben dolgozók – szabályozásának átalakítására.

A tervezet főbb elemei a következők:

• a nyugdíjkorhatár összehangolása a köznyugdíjrendszer standard korhatárával;

• legalább 35 év minimális szolgálati idő előírása;

• a nyugdíj mértékének 55%-ban történő meghatározása az utolsó 60 hónap átlagilletménye és járulékköteles pótlékai alapján, de legfeljebb a nyugdíjazást megelőző utolsó havi nettó jövedelem 70%-áig;

• a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárának fokozatos emelése 2036-ig, évi 1 év 6 hónapos növekedéssel;

A javaslat deklarált célja a pénzügyi fenntarthatóság és a nyugdíjrendszer kiszámíthatóságának növelése, tekintettel a társadalom elöregedésére és az eddig tapasztalt aránytalanságok csökkentésére.

Mit jelentene konkrétan a bírákra nézve, ha bevezetnék ezeket az intézkedéseket?

A bírák jelenlegi szolgálati nyugdíja a havi nettó átlagban meg sem közelíti az idősebb nyugdíjasok átlagát Romániában (2 800–3 000 lej). Az illetmény alapja a bruttó jövedelem, így egyes bírák nyugdíja magasabb, mint aktív korukban a nettó jövedelmük. Egyes magas rangú bíróknál az összeg akár 30 000 lej is lehet. Egy legfelsőbb bíró havi nettó nyugdíja akár 22 600 lej volt, és néhány esetben az aktuális „csúcsnyugdíj” bruttó összege elérte a 69 300 lejt (~14 000 euró) is.

A javasolt törvényi megközelítés szerint az új nyugdíjak legfeljebb a nettó jövedelem 70%-áig emelkedhetnek. Ez a struktúrált reform 55%-ot alkalmazna a bruttó átlagilletményből és pótlékokból az utolsó 60 hónap alapján, de korlátozott maximummal. Ez azt jelenti, hogy egy fellebbviteli bíró esetében a szolgálati nyugdíj körülbelül 14 000 lejre csökkenhetne, társasági bíróknál ~12 564 lej, járásbíróságos bíróknál pedig ~11 310 lej körül alakulhatna.

Döntött a közgyűlés

A Maros megyei Törvényszék bíróinak közgyűlése augusztus 26-án ülésezett és elhatározták, hogy  aktivitásuk felfüggesztésével tiltakoznak a kormány által kezdeményezett igazságügyi „reformok” ellen, amelyek szerintük súlyosan aláássák a magisztrátus státuszát és a jogállamiság alapelveit. A bírói szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a folyamatos bizonytalanság, a túlterheltség és a pálya vonzerejének csökkenése tömeges pályaelhagyásokhoz vezet, miközben az állam a bírákat teszi bűnbakká más hatalmi ágak kudarcaiért. A tiltakozók hangsúlyozzák: a közvéleményben tudatosan elhallgatják, hogy a szolgálati és különnyugdíjak több mint 97%-át más kategóriák élvezik, míg a bíróké mindössze 2,64%-ot tesz ki, és az összes nyugdíjban csupán 0,1%-os arányt képvisel. Szerintük ezért a költségvetési hiány csökkentésének hangoztatott érve teljesen megalapozatlan.

A Maros Megyei Törvényszék bírái határozatban követelik a bírói szolgálati nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezet azonnali visszavonását, és felszólítják a kormányt és a parlamentet, hogy vessenek véget a „bírósági hatalom elleni agresszív kampánynak”, amely szerintük súlyosan veszélyezteti a jogállamiságot és a polgárok szabadságjogait.

A testület döntése alapján 2025. augusztus 27-től a törvénytervezet visszavonásáig felfüggesztik az ügyek elbírálását, kivéve azokat az eseteket, amelyek sürgős, vagy alapvető jogokat érintenek. Ide tartoznak többek között a kiskorúakat érintő ügyek (örökbefogadás, gyámság, védelem), egyes szociális jogokkal kapcsolatos keresetek, valamint a büntetőeljárásban a szabadságot vagy biztonsági intézkedéseket érintő ügyek.

A bírák szerint a tervezett változtatások nemcsak a magisztrátus státuszát ássák alá, hanem a független igazságszolgáltatás jövőjét is veszélybe sodorják Romániában.