Nem hagynák az AI-t, hogy „belefirkáljon” a rajzaikba

Nem tesz jót a tökéletességre hajazó, de teljesen műnek bizonyuló mesterséges intelligencia, amellyel egyes gyermekirodalmi lap- és könyvkiadók helyettesítenék az illusztrátorok fantáziadús munkáját.

Az AI térhódítása jelenleg többet árt, mint amennyit segít, legalábbis a gyermeklapok és könyvek rajzai esetében. Ezt nem csak az érintett illusztrátorok állítják, akik a költséghatékonyság leple alatt könnyűszerrel akár munka nélkül maradhatnak; ezt mondják azok is, akik képesek megkülönböztetni egy tökéletességre hajazó, színpompás, de lényegében giccsesre sikeredett rajzot a művészi kézzel és lélekkel készítettől.

Az illusztráció, mint menyasszonyi ruha

Képekben mesélt Erdély: a kortárs magyar gyermekirodalmi illusztráció a digitális korban – ezzel a címmel tartott kerekasztal-beszélgetést a Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Studium Prospero Alapítvány Marosvásárhelyen. Nagy kihívás manapság a mai gyerekek számára illusztrációt készíteni, ugyanis az illusztrátor dolga bevonzani az olvasásra nem készülő alanyt is, jelentette ki László Noémi költő, aki 2020-ban vette át a Napsugár és a Szivárvány vezetését. A két legnagyobb múlttal rendelkező romániai gyermeklap főszerkesztője az illusztrációt afféle menyasszonyi ruhának nevezte.

Míg régen az illusztrátor dolgozott a szöveg alapján, jelenleg ez jobbára fordított sorrendben történik. A grafika térhódítása azonban csalóka. A lap egyik rajzolója, Orosz Annabella képzőművész arra hívta fel a figyelmet, hogy az olvasó manapság egyre kevesebb időt tölt el az állóképeknél. Pályatársa, a szintén gyermeklapokat és köteteket illusztráló Szucher Ágnes úgy igyekszik minél inkább eleget tenni a kicsik elvárásainak, hogy oktatóként, odafigyelve arra, miket rajzolnak, inspirációt próbál meríteni igényeikből és lelki világukból. Annál is inkább, mivel irodalmi életünkből hiányzik a gyermekkönyv-illusztráció kritika, magyarán a szakmai visszajelzés.

A hagyományos technika, mint előny meg hátrány

Mindkét rajzoló hangsúlyozni kívánta, hogy – mint egyébként a legtöbb erdélyi magyar illusztrátor – ők is a hagyományos technikákat részesítik előnybe. Ennek azért van jelentősége, mert megítélésükben az illusztráció egyrészt kiegészíti a szöveget, hozzáad valamit, sőt elindítja a gyermekek fantáziáját.

A beszélgetést moderáló író kollégájuk, Szántai János a mesterséges intelligencia térhódítására, a kézimunkát végző illusztrátorokra leselkedő veszélyekre hívta fel a figyelmet. Nem véletlenül, hisz, mint mondta, néhány éve megalakult a The AI Art Magazine, és már árveréseket is tartottak a mesterséges intelligencia által generált képekből. „Ez azt jelenti, hogy tíz éven belül a kiadók azt mondhatják, hogy szevasztok, mehettek a kukába?” – tette fel a kérdést. Orosz Annabella szerint ez valóban bekövetkezhet, de lényegesen hamarább. Nyugaton már számos illusztrátornak köszönték meg az addigi munkáját, és helyettesítették az AI-val. Olaszországban az illusztrátorok most azon ügyködnek, hogy az AI-t a saját stílusukra próbálják betanítani.

Két dolog biztos: az erdélyi magyar gyermekirodalom illusztrálása komoly hagyományokra támaszkodik. Saját kezűleg vagy a gép segítségével készített rajzok ezentúl sem fognak hiányozni a kicsiknek szánt kiadványokból.