Bölöni Domokos„Rosszkedvűnek látszik, Kindo bácsi. Biztosan retorta a főnöke.”
„Ajaj. Megveresült a lakmusza.”
„Béke szingaporaira. Ekcitált?”
„Az a. Ötvenhét éves korában. Képzelje, közvéleménykutatás végzett vele.”
„Hogyhogy?”
„Reakcióba lépett. A női szektorral. Tudja, milyenek a csajok: szevasztopol!”
„Részemről is amazonasz.”
„Most új bosz dirigál nekem.”
”Hogyhogyhogy?’
„Kaptam az állást: a Dombon. Ne nézzen úgy, mint aki most ugrott fejest a Szaharába: a King Domb Bárban vagyok szuperman. Én vagyok a kindombó ember.”
„Bakker, mennyire akkreditálom magát!… Hát páparacit fogott-e már? Olyan fickókat, akik Los Angyalosban már potom százötven dolcsiért minden ötödik percben autogramot kérnek, folyvást fényképezik, esetleg filmezik is, és egy hét alatt sztárt csinálnak magából, Kindo bá. Maga lesz Phil Trebel’, aliász Big Fil.”
„Há, most jó ez az állás is. Képzelje, kindobok egyet, kindobok kettőt –, de már ott is van az ukránpótlás, ezek akkor is támadnak, ha már mindenki oakland, és az orrukból csöpög a piros bakony.”
„Legalább jól megfizetik? Beszélik, európai színvonalú a szolgáltatás, és ömlesztve jön a szeksz.”
„Hát ha sok a big donor, akkor dögös a honor. És akkor bájbáj nyomor.” „Valutában?”
„Ekuban, tisztelt uram, ekuban. Azt mondja a tulaj: e kurvapecér örüljön, ha ehet-ihat, potyázhat, s elszedheti a marhák, részeg disznók, kataton idióták, fehérgalléros miszterek még ki nem dobott pénzét. Nehezen fogom fel ezt a sok tudást, hajja. Sebaj, ha a fene fenét eszik is, bé promenyálozunk Eurókába! Rókázik még maga bür’szelfi módra, uram…”
„Mikor, Kindo bá , mikor? Minden purc késő!”
“Csesztö minöt. Nem hallotta? A Náturó most jelentette be: csalatkozik Kelet-Ajrópiához!… Lesz itt sundibundi Cukribukri, minutko már magam is szaxosodtam: gombnyomós kindrónnal hajítom ki a bárból a pöckölődő mafficsórókat…”
