Füles a Csűrszínházban: könyv és jutalomjáték

Villámrajtot vett az idei Csűrszínházi Fesztivál: Fülöp Zoltán színművészről szóló könyv bemutatójával kezdődött, majd a neki szánt, Az apa című jutalomjáték előadásával folytatódott.

Gazdag, többrétű élménnyel távozhatott az a színházbarát, aki pénteken délután kilátogatott Mikházára az idei Csűrszínház Fesztivál első napjára. Az est a marosvásárhelyi származású Fülöp Zoltánról szólt – röpke két és félóra alatt a közkedvelt színművész több arcával szembesülhetett a nagyérdemű. A róla íródott könyv bemutatóján előbb a nevettetőt mutatta be, majd Florian Zeller Az apa című darabjában gondolkodtatásra késztetőt. Mindezért hosszan tartó vastaps, az előadást követően sűrű gratuláció volt a köszönet.

Negyed évszázad Szatmáron és ugyanannyi Csíkban

A 70. életévét elrúgó Fülöp Zoltánról íródott Füles – Játék a deszkákon című kötetet az alany, illetve a szerző, Sarány István jelenlétében Vajda György marosvásárhelyi újságíró mutatta be. Akárcsak a papírra vetett életinterjúban, az est főszereplője a beszélgetés során is hozta a formáját: az olyan élethelyzeteket is képes volt elhumorizálni, amit mások akár kisebb-nagyobb tragédiaként fogtak volna fel. Mesélt élete első állomásáról, Szatmárnémetiről és az Északi Színház csodálatos társulatáról, arról, hogy amikor a Meszesről először leereszkedve kisimult előtte a táj, ő, a hegyekhez, völgyekhez szokott ember valósággal megborzadt a látványtól, de kopárságot pótolták azok a csodálatos kollégák, akiknél jobbat el sem tudott volna képzelni képzelni magának. A „síkságban” töltött negyed évszázadot újabb 25 év követte a hegyek lábánál. Színházat csinálni érkezett Csíkszeredába, ahol már jóval nagyobb teher nyomta a vállát: itt nem kezdő, hanem tapasztalt, vezetőszínészként kezelték a kollégák és a nézők.

A könyv születésének folyamatáról szólva, Fülöp Zoltán kifejtette, jó volt visszaevezni az időben, emlékezni emberekre és élethelyzetekre. Ugyan sok mindent megbeszél kutyájával, Lurkóval, de a színházi történetekre a négylábú, azon túl, hogy figyelemmel követi, aligha reagál. A könyv főszereplője bevallotta: sok mindent kihúzott azokból, amiket elmondott, ám mégsem találta nyomdaképesnek, ugyanakkor még nem szánta rá magát, hogy elejétől a végéig elolvassa a kinyomtatott könyvet.

Elmélkedésre késztető apa

Az apa, ahogyan alkotói jellemzik, egy mélyen személyes, ugyanakkor égető társadalmi kérdést feldolgozó, empátiával és szelíd humorral megrajzolt univerzum, család- és öregedéstörténet. A világot egy demenciával élő, Fülöp Zoltán által megtestesített férfi nézőpontján keresztül mutatja be. Florian Zeller Oscar-díjas francia szerző darabja egy érzékeny látlelet az otthoni idősgondozás nehézségeiről és lehetőségeiről, embert próbáló és felemelő pillanatairól, törékeny egyensúlyáról és arról, hogy mi tesz minket emberré.

„Én a nézők lelkét, kedvét, elméjét próbáltam gyógyítani. És ez a jó, ez nem véletlen. Ez isteni adomány. Isteni gondviselés: küldelek téged erre, neked ez lesz a feladatod, és harcolj meg; nem mindig lesz rózsás, de ha jól csinálod, akkor hagysz valamit magad után. Ez az értelme. Hagyjunk valamit magunk után” – vallja a róla szóló könyvben Fülöp Zoltán „Füles”. Egy az egyben ezt a hatást érte el Az apában is.