Életre kelhet Szőkefalva kincse

Régi-új arculatot és az eddigiektől teljesen eltérő rendeltetést kap a szőkefalvi Petrichevich-Horváth (másként Rhédey-Rothenthal) kastély, amelyet hosszas jogi, gazdasági és politikai hercehurca után a vámosgálfalvi önkormányzat vásárolt meg.

Belátható időn belül életre kelhet a Dicsőszentmárton közelében fekvő Szőkefalva 18. századi kastélya. Vámosgáfalva önkormányzata sikeresen pályázatának köszönhetően a papírmunkák nemcsak hogy elkezdődtek, Keresztes Géza műemlékvédő szakmérnök szerint jól haladnak. Túl vannak a falkutatáson, elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, megérkezett a kultuszminisztérium jóváhagyása, nemsokára kezdődhet a tervezés, majd annak a bukaresti elbírálása. A marosvásárhelyi műépítész portálunknak elmondta, a tervezők előtt még egy utolsó nagyobb feladat áll: az épületek körüli tér rendezése.

A közösséget szolgálná

Az elképzelés szerint az udvarban lévő, magán barokk jegyeket viselő főépületben múzeumot, házasságkötő termet, könyvtárat, előadótermet és videótékát létesítenének, míg a főútra nyíló ingatlanban többek közt orvosi rendelők és gyógyszertár kapna helyet. A hatalmas, boltíves alagsor természetszerűen borpinceként lesz hasznosítva. Évekkel ezelőtt szóba került egy öregotthon kialakítása, azonban Keresztes Géza szerint annak semmiként nem a műemléképületekben volna a helye.

Balog Elemér polgármester a Vásárhely.ma-nak elmondta, hogy a beruházásra, bár sikerült uniós forrásokat lehívni, jelentősen megterheli az önkormányzat amúgy sem túl jelentős költségvetését. Az országos helyreállítási terv, a PNRR-program keretén belül leosztott összeg mellé az önkormányzatnak 40 százalékos önrészt kell biztosítania, amire bankkölcsönt készülnek felvenni.

Akadályversenyt futott az önkormányzat

A kastélyt még a pandémiás időszak előtt, komoly erőfeszítések és közösségi összefogás árán, 235 ezer euróért sikerült megvásárolni. A vámosgálfalvi önkormányzatnak nem csak az anyagi források előteremtése jelentett kihívást, hanem a vásárlási jog „megszerzése” is. Az 1989-es rendszerváltást követően az épületegyüttes egy mezőgazdasági társulás, majd a kétes kimenetelű mezőgazdasági üzleteiről elhíresült Triţă Făniţă birtokába került. Mivel a politikus-vállalkozó üzlete csődbe ment, az adósságok fejében az állami földalap (ADS) többek között a Făniţă tulajdonában lévő kastélyt is lefoglalta. A régi-új tulajdonos sokáig nem is titkolta, hogy nem hajlandó „magyar kézre” adni a birtokot. Hiába jelezte a gálfalvi polgármesteri hivatal 2017 áprilisában, hogy élne az elővásárlási joggal, az ADS illetékesei még csak a versenytárgyalás feladatfüzetét sem voltak hajlandók bemutatni. Egy bákói meg egy neamţi cégnek küldték el, így az önkormányzatnak a bârai Balky Com Kft.-től kellett visszavásárolnia a kastélyt és a hozzá tartozó kéthektáros területet.

Valószínűleg sokkal egyszerűbb lett volna az önkormányzat dolga, ha az örökösök élnek a törvény adta lehetőséggel, és visszaigénylik őseik jussát. Balog Elemér elődei, Végh József, majd Keszeg István szinte könyörögtek a leszármazottaknak, hogy nyújtsák be a restituciós kérésüket, ám Petrichevich-Horváth Dániel Bécsben élő rokonai hallani sem akartak a számukra rossz emlékeket idéző Romániáról.