Államellenességgel vádolták az unitárius papot

A királyi Romániában gyakoriak voltak a politikai perek. A magyar értelmiséget gyakran vádolták irrendentizmussal, revizionizmussal akár egyszerű feljelentés alapján is. Különösen a falusi csendőrök voltak éberek. Rendszerint a vallási, közösségi összejöveteleken és rendezvényeken jelentek meg azzal a titkos paranccsal, hogy mindenképpen akadályozzák meg a magyar szót. Bármilyen ártatlan kifejezést a fenti vádak számlájára írhattak, még akkor is, ha nem beszélték a falu, a közösség nyelvét.

Államellenes izgatás címén félévre ítéltek el egy unitárius papot

Tg.-Mureș—Marosvásárhely, október 29. (1937.)

A marosvásárhelyi törvényszék pénteken délelőtt tárgyalta Csongvay Lajos nyárádszentlászlói unitárius lelkész államellenes bűnperét.

Néhány hónappal ezelőtt történt, hogy Csongvay egy Demján nevű szabadságolt katona temetésén gyászbeszédet tartott s a vádirat szerint olyan kifejezéseket használt, a melyek kimerítik az államellenes izgatás vádját.

A lelkész ügyvédje a táblánál volt elfoglalva s küldönc által kérte a bíróságot, hogy tárgyalja később az ügyet. Közben a lelkész tanúi elszéledtek, úgyhogy, amikor a tanács újra elővette az ügyet tárgyalásra, már csak a vád tanúi voltak jelen.

A törvényszék rövid tanácskozás után hathónapi fogházra és 4000 lej pénzbüntetésre ítélte Csongvayt, aki ártatlanságára hivatkozva, megfellebbezte az ítéletet.

Brassói lapok 1937., 43. évf., 231. sz.