.:: Vásárhely.ma ::.

A név nem minden?

Hát bizony, csoda tudja. Mikor az útlevélből bemondja a rendőr, hogy, teszem azt, Szabó Alexandru, akkor nem sértődhetsz meg, amiért lerománoz –, vagyis azt mondja társának, aki a számítógép segítségével kajtatja, hogy nem köröznek-e az Aranykéz utcai nagy durrantásért, azt mondja tehát: „Még egy román”.

Nem olvassa el, mert nem érdekli, hogy az állampolgárságod nem azonos a nemzetiségeddel.

Rosszul esik? Hiába tiltakoznál, barátom, magadra vess. Mert tudnod kell, hogy ha magyarnak tartod magad, ha magyar nevet adott édes szülőd, ha magyar névre keresztelt a pap, akkor gondoskodnod kell róla, hogy magyarul írják a személyidben is. Már tudniillik ha ezt – ismerjük, milyen okok miatt – felmenőid „elmulasztották”.

Rólam például kijelentette a községi jegyző, hogy Domokos név nincsen is, holott apai ágon minden nagyapám az volt, de neki csak a Dominic tetszett.

Ilyen névvel könnyebb bevonulni a világirodalomba, mégis elhagytam, mert ha már két szkizofrénia között kell választanom, inkább a tisztességeset kívánnám: minden iskolai, katonai, házassági stb. dokumentumban Dominic vagyok, de 1990 óta következetesen és végleg Domokos.

És hadd mondom el, nem is került nagy pénzembe az ügy. Neked se legyen drága, ha bánt, hogy nem Imre, Irén, Erzsébet, József vagy, hanem Emeric, Irina, Elisabeta és Iosif. 1968-ban kelt a 975. számú törvényerejű rendelet. Ez azt írja elő, hogy a névváltoztatási kérelmet ahhoz az önkormányzathoz (helyi tanácshoz) kell benyújtanod, ahol állandó lakhelyed van. Írsz egy kérést, amelyben megindokolod a névváltoztatást. A te esetedben pofonegyszerű a dolog: anyanyelvedre kívánod változtatni a neved. Alkotmányos jogod.

Kérésedhez csatold anyakönyvi bizonyítványod (keresztleveled) hitelesített másolatát; kérelmed közzéteszik a Hivatalos Közlönyben is, annak, amely a kérésed tartalmazza, egy példányát szintén csatold hozzá. Azt mondja a jogászember, hogy ha más igazoló iratod van, azt is hozzáteheted. Továbbá azt is mondja, hogy a névváltoztatási kérelmed kivonatát a Hivatalos Közlöny a te gondoskodásodból és költségeden teszi közzé. Kivéve, ha azért változtatsz nevet, mert illetlen kifejezésekből áll vagy nevetségesen hangzik. (Magyarul ilyen pl. a Víz Elek név, de hát olyan hülye szülő azért nemigen van, aki meg ne gondolná, mielőtt berúgna az örömtől, hogy minek is hívja majd csemetéjét.)

Névváltoztatási kérvényed az összes iratokkal – és ha még kifogást emel a tanácsi hivatalnok, akkor azzal együtt – a tanács illetékes osztálya a rendőrség helyi szervei útján elintézés végett megküldi a rendőrség országos főfelügyelőségének. Az felülvizsgálja, és ha úgy találja, hogy a törvényben előírtaknak megfelel kérelmed, mérlegelve annak megalapozottságát, esetleg a kifogásokét is, akkor az iratcsomó kézhezvételétől számított 60 napon belül határoz. Határozatát megküldi a tanácsnak, ahová kérésed beadtad, ez fog értesíteni téged is. Bélyegilletéket kell fizetned. Csak azután kaphatsz másolatot az engedélyről. Ekkor aztán lehet, hogy útra tesznek, de nem mindenütt. Engem annak idején nem tettek útra, kérésem és az iratok beadásán kívül semmit sem kellett tennem; papír ment születésem helyére, ott törölték „régi” nevem az anyakönyvből, beírták az „újat”, és kiállították új keresztlevelemet. Ezt elküldték a lakhelyemre, s rá alapozva új személyazonossági igazolványt is kaptam, ez érvényes máig.

Mondom, lehet, hogy packáznak veled, útra tesznek. Lehet, hogy jogászra lesz szükséged, és akkor annak is meg kell fizetned a munkáját.

Döntsd el barátom, megéri-e. Aztán azt se bánom, ha meg sem állsz Európáig.

Mert megtörténhet netán az is, hogy mondjuk, amikor már benne vagyunk, nyaktól felfelé is, ott meg az lesz a játékszabály, hogy a síremlékeden csak az a név fényeskedhet, amely a személyidben állt.

Viszek neked sok őszirózsát, barátom, Alexandru.

*

Ezt 1998-ban írtam. Mivel újabb névváltoztatási szándék azóta sem  merült fel bennem, nem tudhatom, érvényes-e ma is, ami ott áll. Annyit jegyeznék meg csupán, hogy az illető, akit a szövegben emlegetek, nem azonos Petőfivel.

Találgatom viszont, mit tennék, ha csoda történne, és visszafiatalodnék. Ha pályaválasztásom a futballpályára vinne, és nemzetközi mérkőzéseken szerez(het)nék elévülhetetlen érdemeket, nos, akkor (megkönnyítendő a lelátók ezreinek a szurkolást), nem választanám-e a mégis a Dominik nevet. Valakinek ez már bevált, egyem a szüvét.

Bölöni Domokos

Legolvasottabbak: