Szucher ErvinAz egyházközség önállósulásának 50. évfordulója alkalmából a hétvégén Felsővárosi Napokat szervez a Marosvásárhely V. – Felsővárosi Református Egyházközség Presbitériuma.
Ünnepi gyülekezeti napokkal és hálaadó istentisztelettel jubilálnak a felsővárosi reformátusok. A ’70-es évek elejére egyre növekvő és erősödő egyházközségük ezelőtt egy fél évszázaddal vált ki a vártemplomiból és önállósodott.
A Felsővárosi Református Egyházközség története igencsak érdekes. Az egyházközség nem a templommal együtt született meg; előbb egy gyülekezeti körzet alakult ki, amely évtizedekkel később vált önálló egyházközséggé, és csak ezután épült ki a mai templom. Marosvásárhely északi részén, az egykori Fürszt-telepen már az 1930-as évek végén felmerült az igény egy önálló református gyülekezeti körzet létrehozására. Ennek első konkrét lépése 1939-ben történt: a reformátusok megvásárolták az Agrár Takarékpénztár egyemeletes házát. Az épület később imaházként, iskolaként, óvodaként és lelkészi lakásként is szolgált. 1943-ban a marosvásárhelyi református egyházközség presbitériuma hivatalosan kimondta, hogy szükség van a külvárosi gyülekezeti körzetek megszervezésére. Ennek eredményeként jött létre a felsővárosi gyülekezeti körzet. Eleinte még nagyon szerény körülmények között zajlott az istentisztelet: a hívek Újlaki József asztalosműhelyében hallgatták az igét, majd a megvásárolt épület földszinti termét 1945-től imateremként kezdték használni. 1946-ban id. Szabó Frigyes lett a felsővárosi körzet gondozó lelkésze. Egy 1948-as feljegyzés már 514 lelket említ a közösségben. Az imatermet 1947. november 23-án Vásárhelyi János püspök szentelte fel. Az államosítás azonban komoly veszteséget okozott: 1948-ban az épület egy részét elvették.
A gyülekezet létszámának növekedése miatt szükségessé vált az önállósodás. A vártemplomi presbitérium 1976-ban határozta el az önállósítást, amelyet 1150 gyülekezeti tag is kérvényezett. Az EREK igazgatótanácsa az 1975. decemberi határozatával 1976. január 1-jei hatállyal engedélyezte az önálló egyházközség működését. Első rendes lelkipásztora ifj. Szabó Frigyes lett. Az új egyházközség ekkor 1998 lelket számlált.
„Az idei ünnep különleges alkalom: együtt tekintünk vissza az elmúlt öt évtizedre, emlékezünk elődeinkre, hálát adunk Isten megtartó kegyelméért, és bizalommal tekintünk a jövő felé” – írja a közösség főgondnoka, dr. Ábrám Zoltán egyetemi tanár.
A kétnapos rendezvény igyekszik mindenkit megszólítani: felnőtteket, gyerekeket egyaránt, a gyülekezet egykori és jelenlegi tagjait, minden az egyház és a nemzet sorsáért felelőséget érző személyt.
2026. augusztus 29., szombat
GYÜLEKEZETI NAP
15:00–15:30 – Érkezés
15:30 – Köszöntés, csendes percek, zenés áhítat
16:00 – I. Kerekasztal-beszélgetés:
„Emlékek és pillanatképek gyülekezetünk történetéből”
Moderátor: Kántor Attila, nyugalmazott lelkipásztor- esperes
17:00 – Szünet: A vallásórás gyermekek rajzaiból összeállított kiállítás megnyitója
17:30 – II. Kerekasztal-beszélgetés:
„Csak az Úrnak nagy kegyelme, hogy még nincsen végünk.”
Fórumbeszélgetés egyház és nemzet sorskérdéseiről.
Moderátor: dr. Ábrám Zoltán főgondnok. Meghívottak:
dr. Kolumbán Vilmos József erdélyi református püspök, egyháztörténet-professzor, Henter György vártemplomi lelkipásztor, Hajdú Zoltán, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum igazgatója, dr. Berekméri Róbert, a Marosi Egyházmegye főgondnoka, történész, főlevéltáros, dr. Kálmán Attila, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum történelemtanára.
19:00 – Istentisztelet
19:30 – Szeretetvendégség
A rendezvény ideje alatt a gyermekek számára kézműves tevékenységet és bibliai bábjátékokat tartanak.
2026. augusztus 30., vasárnap
ÚJKENYÉR ÜNNEPE
11:00 – Ünnepi hálaadó istentisztelet úrvacsorával
Igét hirdet: dr. Kolumbán Vilmos József püspök, liturgus Csenteri Levente, a Maros-Mezőségi Református Egyházmegye esperese
Az istentiszteletet követően ünnepi köszöntések, majd szeretetvendégség és kötetlen beszélgetés várja a résztvevőket a templomkertben és a gyülekezeti teremben.
Kali István
vasarhely.ma
