Kali IstvánA költségvetés már októberben 23 millió lejes hiánnyal számolt, néhány nappal később pedig a városháza a beruházások, javítások és új közbeszerzések felülvizsgálatát rendelte el. Most 7,5 millió lej hiányzik, Soós Zoltán szerint az év végi pénzügyi rés ennél is jóval nagyobb lehet. Januártól a buszjáratok ritkítása és a környező településekre érvényes jegyek drágítása is napirendre kerülhet.
Komoly pénzügyi nehézségekre utalnak a marosvásárhelyi városháza legutóbbi intézkedései. A Cuvântul Liber október 16-án hozta nyilvánosságra azt a belső dokumentumot, amelyben a polgármesteri hivatal a beruházások és javítások újraértékelését, új munkálatok és közbeszerzési eljárások indításának ideiglenes felfüggesztését kéri. A dokumentum az iskolákat is érinti, ami azért különösen aggasztó, mert a tanintézményekben elmaradó javítások később további károkat és költségeket okozhatnak.
A történet azonban nem egy váratlanul előkerült körlevéllel kezdődött. A város 2026-os költségvetésének módosítása már önmagában is komoly kérdéseket vet fel: az október 12-én elfogadott változat 860,05 millió lej bevétellel és 883,05 millió lej kiadással számolt, vagyis a tervezett hiány 23 millió lejre emelkedett. Négy nappal később a hivatal már a kiadások visszafogásáról és a folyamatban lévő projektek átvilágításáról tájékoztatta az érintett intézményeket.
Már a költségvetésben is látszott a probléma
A májusi költségvetés-bemutatón a városvezetés a folytonosságot, a fejlesztéseket és a pénzügyi felelősséget hangsúlyozta. Az októberi számok azonban egészen más képet mutatnak: a bevételek és kiadások közötti különbség, valamint az újabb megszorító intézkedések arra utalnak, hogy az év hátralévő részében a városnak egyre szűkebb mozgástérrel kell gazdálkodnia.
Fontos különbséget tenni a költségvetésben tervezett deficit és az év közben kialakuló finanszírozási hiány között. A 23 millió lej a módosított költségvetésben szereplő tervezett különbség, nem pedig annak bizonyítéka, hogy ugyanekkora összegű számlát már nem tud kifizetni a város. Az viszont egyértelmű, hogy a költségvetés módosítása után néhány nappal olyan intézkedések kerültek előtérbe, amelyek a kiadások további korlátozását célozzák.
Ez felveti a kérdést: mennyire volt megalapozott a költségvetés tervezése, ha az év vége előtt már a javítások és a beruházások átütemezését kell mérlegelni? És miért csak most válik általános kérdéssé, hogy melyik projektre van ténylegesen pénz, és melyikre nincs?
A kormánytól várt pénzre épült a rendszer?
Soós Zoltán az Erdély TV-nek adott interjújában arról beszélt, hogy a városnak az év végére közel 40 millió lejes hiánya lehet, amennyiben a kormány nem biztosít további forrásokat. A nyilatkozatban említett aktuális finanszírozási rés 7,5 millió lej volt. A Cuvântul Liber ugyanakkor egy másik beszámolójában 50 millió lej fölötti év végi hiányról írt.
A polgármester magyarázata szerint a problémát részben az okozza, hogy a központi költségvetésből várt összegek nem érkeztek meg időben. A városnak saját forrásaiból kellett fedeznie olyan kiadásokat, mint a szociális ellátások, a fogyatékossággal élő személyek jogaihoz kapcsolódó költségek, a személyi segítők finanszírozása, illetve a közszállítás támogatása. A városháza október 16-i közleménye szerint ezekre a célokra összesen mintegy 30 millió lejt fordítottak saját költségvetésből a kormánytól várt, de meg nem kapott összegek helyett.
A központi finanszírozás késése valós probléma lehet, ezért a városházának meg kell válaszolni azt a kérdést, hogy a helyi költségvetés tervezésekor mennyire számoltak a bevételek bizonytalanságával, és milyen tartalékokkal készültek egy ilyen helyzetre. A pénzügyi kockázatokat nem lehet pusztán azzal elintézni, hogy a kormány késik az utalásokkal. A városvezetés feladata az is, hogy felmérje, milyen kiadásokat vállalhat biztonságosan, mely kötelezettségek élveznek elsőbbséget, és hogyan akadályozható meg, hogy a finanszírozási problémák végül az alapvető városi szolgáltatásokban okozzanak fennakadásokat.
Iskolai javítások, beruházások: mi kerülhet le a napirendről?
A kiszivárgott dokumentum szerint a városháza arra kérte az érintett igazgatóságokat, intézményeket és iskolákat, hogy készítsenek részletes kimutatást a folyamatban lévő beruházásokról és javításokról. Fel kell mérniük a munkálatok fizikai és pénzügyi előrehaladását, az eddig kifizetett összegeket, a fennálló szerződéses kötelezettségeket, valamint az esetleges leállítás következményeit. Az intézkedés az új beruházások és javítások indításának, illetve az ezekhez kapcsolódó új közbeszerzési eljárások kezdeményezésének ideiglenes felfüggesztését is előirányozza, a szükséges és kifejezetten jóváhagyott kivételekkel.
Az érintett intézményeknek november 1-jéig kell benyújtaniuk a részletes kimutatásokat a polgármesteri kabinetnek.
Különösen érzékeny kérdés az iskolák helyzete. A Cuvântul Liber beszámolója szerint egy tanintézmény képviselői azért juttatták el a dokumentumot a laphoz, mert attól tartanak, hogy elmaradnak a még szükséges javítások. Egy iskola esetében nem mindegy, hogy egy kényelmi fejlesztést halasztanak el, vagy olyan javítás marad el, amely a gyermekek biztonságát, az épület állapotát vagy a mindennapi működést érinti. Az október 12-i tanácsülésen a következő tételekről már döntöttek:
A városháza későbbi közleménye azt hangsúlyozta, hogy a nagyobb, stratégiai beruházások nem kerülnek veszélybe, és az intézkedések ideiglenesek, megelőző jellegűek.
Januártól a közszállítás is megérezheti a pénzhiányt
A költségvetési nehézségek a közszállítást is elérhetik. A Transloc România, a közszállítás alkalmazottait tömörítő szakszervezet arra figyelmeztetett, hogy 2027. január 1-jétől kevesebb járat közlekedhet egyes útvonalakon, és emelkedhet a környező településekre érvényes jegyek ára.
Soós Zoltán az Erdély TV-nek azt mondta, hogy felülvizsgálják azokat a járatokat, amelyek költsége jelentősen megnőtt, különösen az üzemanyag drágulása miatt. Azokon a szakaszokon, ahol a környező településeket kiszolgáló autóbuszok a városi járatokkal párhuzamosan közlekednek, egyes indulások ritkítása vagy megszüntetése is felmerülhet.
A polgármester szerint a diákoknak és a nyugdíjasoknak járó kedvezményeket meg akarják őrizni, és a környező településekkel való közlekedési kapcsolatokat is fenn kívánják tartani. A végleges menetrendről és a konkrét tarifákról azonban még nem született nyilvános döntés.
Világos válaszokra van szükség
A városháza a kialakult helyzetet a központi költségvetésből érkező pénzek késésével, a működési költségek emelkedésével és az állami finanszírozás bizonytalanságával magyarázza. Ezek a tényezők valóban nyomás alá helyezhetik a helyi büdzsét. Ettől azonban még jogosan merülnek fel kérdések a költségvetési tervezésről és a város pénzügyi mozgásteréről.
Ha már októberben szükségessé válik új beruházások és javítások felfüggesztésének előkészítése, miközben a módosított költségvetés 23 millió lejes deficittel számol, a lakosságnak joga van tudni, milyen pénzügyi helyzetben van valójában a város. Mekkora a ténylegesen rendelkezésre álló pénzállomány? Mekkora összegű állami támogatás hiányzik? Mely kiadásokra van biztos fedezet, és melyek azok a vállalások, amelyek teljesítése már veszélybe kerülhet?
A városvezetésnek nem elegendő azt közölnie, hogy a stratégiai fejlesztések folytatódnak. Tételes, ellenőrizhető tájékoztatásra van szükség arról is, mi történik az iskolai javításokkal, a már szerződésbe foglalt munkálatokkal és a közszállítás finanszírozásával.
A költségvetési hiány ugyanis nem pusztán egy táblázatban szereplő szám. Ha a pénzügyi tervezés hibái vagy a bevételek bizonytalansága miatt elmaradnak a szükséges javítások, ritkulnak a buszjáratok, vagy újabb költségeket kell áthárítani a lakosságra, annak a következményeit végső soron a marosvásárhelyiek érzik meg.
vasarhely.ma
Antal Erika
