Térfigyelő kamerák az iskolában – segítség vagy jogsértés?

A szinte naponta nyilvánosságra kerülő iskolai bántalmazási ügyek körülményeinek felderítését célozná a tanügyminiszter javaslata, miszerint mindössze az iskola vezetőségének beleegyezese kellene ahhoz, hogy megfigyelő kamerákat helyezzenek el az iskolákban. Ligia Deca múlt héten bejelenetett kezdeményezését azonban ellenzik a pedagógus-szakszervezetek.

A marosvásárhelyi, nagy port kavart,  “Papiu-s tanárverést” követően Bukarestben egy 15 éves diákot iskolai késelés gyanújával vett őrizetbe a rendőrség, a héten egy szászrégeni 16 éves  diákot pedig úgy megvertek társai a szünetben, hogy kórházba került. És ezek csak a közelmúlt ilyen jellegű, nyilvánosságra került esetei. Az ehhez hasonló, egyre inkább elszaporodó történések számának visszaszorítása lenne Ligia Deca március végén bejelentett kezdeményezésének célja: sürgősségi kormányrendelettel módosítaná a tanügyi törvényt az oktatási minisztérium úgy, hogy az iskolák dönthessenek a térfigyelő kamerák felszereléséről – jelentette be a tárcavezető.

Míg a jelenleg hatályos tanügyi törvény a tanárok, szülők, illetve nagykorú tanulók véleményének kikéréséhez köti a térfigyelő berendezések felszerelését az iskolában, a javasolt módosítás értelmében az iskola vezetősége önállóan dönthetne erről. A felvételeket csak bántalmazási ügyek, illetve magántulajdon ellen elkövetett tettek felderítésére lehetne felhasználni a javaslat szerint, tanári munka kiértékelésére nem. A tervezet értelmében a térfigyelő kamerákat az iskolaépület külső falaira, a folyosókra, az étkezdébe, sporttermekbe, rendezvénytermekbe, bentlakásokba, könyvtárakba és tájékoztatási központokba is fel lehetne szerelni.

A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Tanügyi Szakszervezeti Szövetség április 2-án máris tiltakozott a tervezet ellen: bejelentették, nem támogatjá a tanügyminisztériumnak azt a javaslatát, hogy a pedagógusok és a szülők beleegyezése nélkül bekamerázzák az osztálytermeket. A szakszervezeti képviselők meglátása szerint a térfigyelő kamerák felszerelése nem oldja meg az iskolai erőszak jelentette problémát. „Úgy véljük, hogy egy ilyen intézkedés alkalmazása a megfigyelt személyek beleegyezése nélkül a román állampolgárok alapvető jogai elleni támadás. A Személyes Adatok Feldolgozását Felügyelő Országos Hatóság képviselői is ezen a véleményen vannak” – szögezik le keddi közös közleményükben a két érdekvédelmi szövetség képviselői. A FSLI és a Spiru Haret szerint felszerelhetők térfigyelő kamerák azokban az iskolákban, ahol korábban már történtek erőszakos cselekedetek, de ez esetben is szükség van a tantestület és a diákok szüleinek írásbeli beleegyezésére. „Sajnos az iskolákban egyre több az erőszakos cselekmények száma, de nem mondhatjuk, hogy minden tanügyi alkalmazott és minden diák veszélyforrást jelent” – idéz a közleményből az Agerpres hírügynökség. Az érdekvédelmi képviselők szerint az iskolai erőszakkal a tanügyi rendszer teljes megreformálásával lehet felvenni a küzdelmet. Az intézkedések között szerepelnie kell a tanár–diák–szülő bizalmi kapcsolat megvalósításának, több iskolai pszichológus alkalmazásának, illetve iskolai őrök alkalmazásának.

Tanügyminisztériumi adatok szerint a 2022-2023-as tanévben mintegy 12.000 tanulót és 88 tanárt szankcionáltak iskolai bántalmazás elkövetése miatt.