Előkerült a hiányzó dokumentum, az ügy súlyosabb, mint hittük

Előkerült az 150 milliós hitel indoklása, amelyet eredetileg nem bocsátottak közszemlére. A törvénytelen lépés kiigazítása még nem oldja fel a helyzetet, hiszen a 30 munkanap nem fog eltelni május 28-ig. Ellenben kiderült a mögöttes szándék. A városvezetés kereskedelmi banki finanszírozást készít elő, noha egy sürgősségi kormányrendelet szerint az önkormányzatok kamatmentes állami hitelt is igényelhetnének

Komoly vitát váltott ki Marosvásárhelyen az a csütörtöki tanácsülésre beterjesztett határozattervezet, amely 150 millió lejes hitelfelvételt irányoz elő több nagyberuházás finanszírozására. Mint megírtuk, több presztízsberuházásra nincs pénz a költségvetésben ezért rekord méretű kölcsönhoz fordúlna az önkormányzat.

A kérdés azonban nem pusztán a beruházások szükségességéről szól, hanem arról is: miért választana a város több tízmillió lejes kamatterhet jelentő kereskedelmi banki finanszírozást akkor, amikor a román állam jelenleg nulla százalékos kamatozású hitelt kínál az önkormányzatok számára. Röviddel az előző cikkünket követően az indokló dokumentum felkerült, és abból kiderült: a városvezetés nem az állami finanszírozási konstrukcióban gondolkodik, hanem kereskedelmi banki finanszírozással számol.

Pedig a május 5-én megjelent 36/2026-os sürgősségi kormányrendelet kifejezetten azért született, hogy az önkormányzatok kedvezményes feltételekkel juthassanak átmeneti finanszírozáshoz. A rendelet szerint az önkormányzatok nulla százalékos kamatozású állami hitelt igényelhetnek. Ugyanakkor ezt a kölcsönt rövid távra adják és vissza is kell fizetni a Pénzügyminisztériumnak.

Ezzel szemben a kereskedelmi bankok jelenleg 7–9 százalék közötti éves kamattal kínálnak lej alapú finanszírozást. Egy 10–15 éves futamidejű, 150 millió lejes hitel esetében ez akár 100–120 millió lejes teljes kamatterhet is jelenthet a város számára. Vagyis a végén a marosvásárhelyiek nem 150 milliót, hanem akár 250–270 millió lejt fizethetnek vissza.

A hitel felvétel csak részben indokolt, ugyanis a négy beruházás közül nem mindenik használ EU-s finanszírozást, például az emeletes parkolót hitelből építené fel az önkormányzat. Ezért a beruházásokból hiányzó összeget nem bontották szét és nem fordultak a pályázati önrész előteremtése céljával a Pénzügyminisztérium kamatmentes hiteléhez, hanem egy összegben kereskedelmi hitelt szándékszik felvenni az önkormányzat, amely komolyan megterheli majd a következő költségvetéseket.