.:: Vásárhely.ma ::.

Aki felmelegítené nekünk a Napot

A szeretet és a megbocsájtás jegyében kell élnünk nap mint nap – mondja Samuel Wasswa Kibirango az Ugandai Anglikán Egyház kanonoka újabb erdélyi körútján.

Az erdélyi magyarok vendégszeretete késztette arra az ugandai lelkipásztort, hogy immár negyedik alkalommal egy kenyai alapítvány támogatásának köszönhetően, egy hónapos körutat tegyen Erdélyben. Az anglikán vallású egyházfő több Maros megyei településen tartott istentiszteletet, ezek között: Csekelakán, Radnóton, Káposztásszentmiklóson és Harasztkeréken is.

Nagy István, harasztkeréki református lelkész kezdeményezésére sok helybéli kíváncsian tartott a találkozóra, akárcsak maga Samuel Wasswa Kibirango is, aki jóval az istentisztelet időpontja előtt a templomban várta a híveket.

A kanonok, aki az erdélyi hidegben „kéri az urat, hogy töltse fel nekünk a lemerült Napot”

A rendhagyó alkalommal az ugandai lelkész Pál apostolt idézte a Korintusbeliekhez írt leveléből, rámutatva, hogy Isten szeretete és kegyelme nem feltételhez kötött: „nem mindig vagyunk szerethetőek, olykor megbocsájthatatlan bűnöket követünk el, de Isten így is szeret minket és megbocsájt”. A közel negyven éve szolgáló lelkész szerint „nekünk sem szabad csak feltételesen megbocsájtanunk, mint ahogyan nem kell feltételhez kötnünk szeretetünket sem. Amennyiben nem tudunk megbocsájtani felebarátunknak, akkor elsősorban magunkat csapjuk be”. A fekete kontinensről érkezett pap úgy véli, a legnagyobb bölcsesség, tudás nem embertől, hanem Istentől való, nem véletlen tehát az sem, hogy a Bibliának ugyanaz a nyelvezete bárhol a világon, Isten nyelve ugyanúgy megérthető akár Afrikában, akár Európában vagy Ázsiában hirdetnék is. Prédikációjában rámutatott, hogy az ember által kreált történések, mint például a nemrég lezajlott katári foci vébé is már idejét múlta, már nem releváns még akkor sem, ha alig néhány hónapja zajlott a világ minden táját valamilyen szinten megmozgató esemény. Ehhez képest Isten igéje ma is legalább annyira érvényes, mint régen.

Az igehirdetést és a Nagy Csilla Júlia kántornő által vezetett harasztkeréki egyház énekkarának a szolgálatát követően, a falu meghívottja ízelítőt nyújtott az afrikai állapotokról. Ezt követően Kali Szabolcs Barna radnóti református lelkipásztor fényképes beszámolót tartott arról a látogatásról, amit néhány éve feleségével Kali Tünde Zsófiával Ugandában tehettek.

Samuel elmondta, hogy 38 éve lelkipásztor és feleségével, Szilviával szolgálnak Ugandában. Isten két leánygyermekkel áldotta meg házasságukat. Ugandát nagyon szép országnak tartja, melyet átszel a világ második leghosszabb folyója, a Nílus. Vannak tavak, gazdag növény- és állatvilággal rendelkezik és kellemes az időjárás. A hőmérséklet az év minden hónapjában 20 és 30 fok között alakul. Talán nem véletlenül mondta el, utalva a romániai zord februári időjárásra, hogy „kérni fogja az Urat, hogy töltse fel a lemerült Napunkat, hogy az meleget adhasson számunkra is”. Ami az ország gazdasági és társadalmi életét illeti, komoly kihívásokkal kell szembenézniük az ott élőknek, a nincstelenség, az utak, kórházak, iskolák nagyon rossz állapota miatt. A harasztkerékiek nem kis megdöbbenéssel vettek tudomást arról, hogy az ugandai iskolákban egy pedagógusra körülbelül kilencven gyermek jut, akik közül sokan akár 20 kilométert is gyalogolnak reggelente az iskoláig. Nagyon magas az elhalálozási ráta, mivel az orvosi ellátás színvonala alacsony, nincsenek gyógyszerek, de ha mégis akadna néhány fajta, nagyon drágán szerezhetők be.

Az afrikai lelkész harasztkeréki vendéglátói körében

Ami pozitívum, hogy nagyon sok a keresztyén. Vasárnaponként három alkalommal is tartanak istentiszteletet zsúfolásig telt templomokban. Számukra nagy kihívást jelent az is, hogy a Biblia által hirdetett élet értelmét tudatosítsák főként a fiatalokban, akik sajnos ki vannak téve az LMBTQ-irányzat csábításainak. Tervben van olyan bentlakásos gyakorlati képzési központ létesítése, ahol tanulási feltételeket biztosíthatnak azoknak a gyerekeknek, akik árván maradtak a Covid-járvány miatt.

A vendéglelkészt elkísérő és egyben a tolmács szerepét is betöltő Kali Szabolcs Barna református lelkipásztor elmondta, hogy míg Ugandában az átlagbér körülbelül 100 lejnek megfelelő siling, egy tusfürdő ára az egy havi fizetés egyharmadába kerül. Elsősorban a sült banán az alapételük, ettől függetlenül a szóban forgó afrikai államban is működnek a világszinten elterjedt gyorsétkezdék, illetve az üdítők esetében sem ismeretlenek a világmárkák, amiket azonban a lakosság nem tud megfizetni.

Az Egyesült Államokban is tanult anglikán lelkész az istentisztelet végén arra buzdította a gyülekezetet és főként az ifjúságot, hogy járjanak templomba, engedjék közel magukhoz Istent, hiszen a nemzet, a család jövője attól függ, hogy miként nevelkednek a fiatalok. Az egyházi eseményt követően, kötetlen beszélgetés keretében is megismerkedhettek a harasztkerékiek az ugandai vendéggel, akiről beszélgetés során kiderült, hogy fiatal korában sokat focizott, szereti a tulipánt, igencsak megkedvelte a magyar konyhát, s bár állítólag ízletes és országában bőven van belőle, eddig sikerült elkerülnie a krokodilhús megkóstolását. Kíváncsian érdeklődött a romániai hagyományokról, az éppen aktuális farsangról, s bár nem feltétlenül magyar szokás, érdekesnek találta a „márciuska” ajándékozását a tavasz beköszönte alkalmával és megjegyezte, hogy március elsején ő is márciuskával lepi meg a házigazdája feleségét.

 

Lengyel Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

49

Hogy bírja a kánikulát?