Kali IstvánMarosvásárhely önkormányzata az első félévben 333 millió lej bevételt könyvelt el. Ez első látásra jelentős összegnek tűnik, a város saját terveihez képest azonban már árnyaltabb a kép: június végéig a 481,76 millió lejre tervezett időarányos bevételnek mindössze 69,13 százaléka érkezett be. A kérdés ezért nem pusztán az, hogy mennyi pénze van a városnak, hanem az is, hogy ebből mennyi marad a működésre, mennyi a kötelező kiadásokra, és végül mennyi fordítható valóban fejlesztésekre.
A június 30-án lezárt első féléves adatok szerint a város 333 044 265 lej bevételt szedett be, miközben az időszakra 481 761 000 lej bevétellel számolt. A saját bevételek ennél kedvezőbb képet mutatnak: ezekből 255,1 millió lej folyt be, ami az időarányosan tervezett 282,2 millió lej mintegy 90 százaléka.
A bevételek között a helyi adók jelentik az egyik legfontosabb tételt. Az ingatlanadóból 71,28 millió lej folyt be, miközben 64,48 millió lejes bevételt terveztek. A gépjárműadóból szintén a vártnál több, 15,79 millió lej érkezett. Más bevételi sorokon azonban komoly elmaradások mutatkoztak: a koncessziókból és bérbeadásból tervezett 6,4 millió helyett 4,38 millió lej, osztalékokból pedig a tervezett 2,7 millió helyett mindössze 1,31 millió lej folyt be.
Különösen érdekes az uniós és állami pénzek alakulása. Az első hat hónapban 11,17 millió lej érkezett vissza nem térítendő uniós forrásokból, további 10,6 millió lej pedig PNRR-pénzként. Az állami költségvetésből és más közigazgatási forrásokból összesen 33,34 millió lej érkezett, miközben erre a periódusra 114,94 millió lejt terveztek.
Közben a városnak természetesen a saját működését is finanszíroznia kell. Bérek, közüzemi számlák, közszolgáltatások, intézmények fenntartása, utak és zöldterületek karbantartása, szociális feladatok – ezek a kiadások akkor is jelentkeznek, ha éppen nincs új beruházás. A város 2026-os költségvetése külön bontásban tartalmazza a személyi kiadásokat, a működési és javítási költségeket, valamint a fejlesztési és beruházási tételeket.
Az első félévben a helyi költségvetésből ténylegesen 261,64 millió lejt fizettek ki, szemben a 337,54 millió lejre tervezett időarányos kiadással. Így a bevételek és a kifizetések között 71,4 millió lej különbség maradt. Ez azonban önmagában még nem jelent szabadon elkölthető pénzt: a költségvetési egyenleg mögött időzítés, beruházási kifizetések és a különböző finanszírozási források eltérő ütemezése is állhat.
A nagy kérdés tehát inkább az, hogy a város milyen ütemben tudja saját forrásból finanszírozni a fejlesztéseit. Marosvásárhely ugyanis egyszerre több uniós és országos finanszírozású beruházást visz, amelyekhez saját hozzájárulásra, illetve bizonyos esetekben átmeneti finanszírozásra is szükség van. A város idén már jelentős hitelfelvételi kereteket is elfogadott beruházási célokra: egy hónapja 125 millió lejes belső finanszírozás (értsd: hitel) felvétele szerepelt a döntések között.
Szucher Ervin
vasarhely.ma
