.:: Vásárhely.ma ::.

Máramarosszigettől a moldvai csángókig – riportok az erdélyi magyar közösségekről

Két új riportkötetben mutatja be az erdélyi magyar újságírás a kisebbségi lét sokszínűségét, történelmi örökségét és mai valóságát. A Sziget a határon – Riportok a 700 éves Máramarosszigetről és a Csángó világok, csángó vidékek, csángó emberek – Riportok a moldvai csángókról című köteteket a Bernády Házban a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete szervezésében mutatták be.

Máramarossziget és a moldvai csángók világát mutatja be a Romániai Magyar Újságírók Egyesületének (MÚRE) két új riportkötete. A kiadványok újságírók személyes tapasztalatain keresztül engednek betekintést olyan közösségek életébe, amelyek története, kultúrája és jelene egyszerre őriz gazdag örökséget és szembesül számos kihívással.

Múlt és jelen összekapcsolása

A Sziget a határon – Riportok a 700 éves Máramarosszigetről című kötetben Antal Erika, Bajna György, Gáspár Sándor, Kotró Gellért, Kulcsár Andrea, Mihály Kriszta, Pál Haanna, Rácz Éva, Sarány István, Szucher Ervin, Szűcs László, Vajda György írásai és fotói mutatják be a Tisza és az Iza találkozásánál fekvő várost és környékét. Az írások a múlt és a jelen metszéspontjában ismertetik a települést: szó esik a város hétszáz éves történetéről, a magyar és zsidó közösség múltjáról, történelmi traumákról, valamint a mai szórványközösség életéről.

A riportok egyikében a 80 éves, nyugalmazott gyulafehérvári érsek, a szigeti születésű Jakubinyi György portréja rajzolódik ki, miközben az egykor Máramarosszigeten raboskodó Márton Áron püspök története is megelevenedik. A kötet több neves szigetinek – köztük Hollósy Simon festőművésznek, Béres József biológusnak, Prielle Kornélia és Kőszeghy Margit színésznőknek – a pályáját is felidézi.

Az újságírók ellátogattak a Leöwey Klára Líceumba, a felújítás alatt álló városi múzeumba, a zsinagógába, Elie Wiesel Nobel-díjas író szülőházába és az egykori hírhedt börtönbe is. Megszólaltatták a város magyar közösségének mai szereplőit, intézményvezetőket és fiatalokat, valamint foglalkoztak a Magyar Napokkal, a helyi sajtó történetével, az orosz–ukrán háború kitörése után érkező menekültekkel és az etnikai együttélés tapasztalataival.

A kötet külön fejezetben mutatja be Hosszúmezőt, a térség egyetlen magyar többségű községét is.

A csángók világába kalauzolnak

A másik kiadvány, a Csángó világok, csángó vidékek, csángó emberek – Riportok a moldvai csángókról című kötet a moldvai csángók életébe enged betekintést. A kötet szerkesztője Szűcs László, a megjelenést pedig az Európai Néppárt képviselőcsoportja támogatta. A kötetben Ambrus Attila, Ádám Gyula, Bajna György, Fekete Réka, Forró László, Kőműves István, Maksay Ágnes, Rácz Éva, Sarány István, Szentes Stefánia, Szucher Ervin, Vajda György szövegei és fotói örökítik meg a csángók jelenlegi mindennapjait, történeteit.

A csángók világát azonban nem könnyű pusztán szavakkal visszaadni – hangsúlyozza a kötet ajánlója. Ehhez meg kell ismerni a mindennapokat, meg kell hallgatni a templomi énekeket, meg kell csodálni a viseletet, és át kell élni a közösségi alkalmak hangulatát, a táncokat és a találkozásokat. A riportok éppen ezt próbálják megtenni: személyes találkozásokon keresztül mutatják meg a moldvai csángók közösségeit, életformáját és sajátos magyar nyelvi-kulturális örökségét.

A kiadvány támogatójának megfogalmazása szerint a csángók ügye az európai kisebbségvédelem egyik érzékeny területe. A kötet ezért nemcsak újságírói vállalkozás, hanem a kisebbségi közösségek helyzetére való figyelemfelhívás is.

A két könyv közös sajátossága, hogy nem kívülről, pusztán történelmi adatokon vagy statisztikákon keresztül próbálja bemutatni a közösségeket. Az újságírók elmentek azokhoz az emberekhez, akik ezeket a közösségeket ma alkotják, meghallgatták őket, és személyes történeteiken keresztül keresték a választ arra, mit jelent ma Máramarosszigeten vagy Moldvában magyarként élni.

A kötetek így egyszerre szólnak múltról és jelenről, identitásról és megmaradásról, valamint az újságírás egyik legfontosabb feladatáról: kimenni az emberek közé, meghallgatni őket, és a valóság talaján állva hitelesen bemutatni életüket.

Sajtófotó-kiállítás

Az est folyamán a Bernády Ház emeleti kiállítóterében válogatás nyílt a 2025. évi Brassai sajtófotó-pályázatra beérkezett művekből, egyebek között a pályázat fődíját kiérdemlő marosvásárhelyi származású fotóművész, Kerekes István munkái kerülnek közszemlére, akinek munkásságát már sok száz rangos nemzetközi díj, elismerés illette.

A könyvbemutató és kiállítás Szabó Éva, Simonffy Katalin és Aczél Péter László szervezésében valósult meg.

vasarhely.ma

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!