Antal ErikaAugusztus 20. Szent István ünnepe – a keresztény magyarság egyik legrégibb és legjelentősebb ünnepe. Ezen a napon emlékezünk meg az államalapításról és első királyunk, Szent István örökségéről. Szent István király az ezredfordulón alapította meg a keresztény magyar államot, és 1000-ben koronázták királlyá. Az ő nevéhez fűződik a kereszténység felvétele, az államszervezet kiépítése, és a nyugati kultúrához való csatlakozás.
Istvánt augusztus 20-án avatták szentté, és innentől ez a nap vált az államalapítás hivatalos emléknapjává. Ugyanakkor augusztus 20-a nemcsak történelmi, hanem vallási és mezőgazdasági ünnep is: az Új kenyér ünnepe, amely betakarítás végét jelzi, és a hálaadás ideje a mindennapi megélhetésért.
Augusztus 20-a tehát nem csupán egy piros betűs nap a naptárban – hanem a magyar állam és nemzeti identitás egyik legfontosabb jelképe. A mai ünnep egyszerre szól a múltról, a hagyományról, és a közös jövőbe vetett hitről.
A rendszerváltást követően a romániai magyar közösség is megemlékezik erről a napról, Marosvásárhelyen 2013-ban szervezték meg az első Szent István napi ünnepi rendezvényt, azóta minden augusztus 20-án kulturális programokkal, ünnepi beszédekkel, kenyérszenteléssel és közös megemlékezésekkel tisztelegnek Szent István emléke előtt.
Ma, augusztus 20-án, szerda este 6 órától a marosvásárhelyi várban a Parapács Egyesület szervezésében Szent István-napi ünnepséget tartanak. ,,A kenyér az élet és megélhetés jelképe, amely mindig is központi szerepet töltött be a magyar kultúrában. Az új kenyér ünnepe az aratás sikerét és a közösség összetartozását ünnepli. Csatlakozzanak hozzánk, hogy együtt ünnepeljük!” – olvasható a közösségi oldalon meghirdetett esemény leírásában.
Szucher Ervin
Kali István
vasarhely.ma
