.:: Vásárhely.ma ::.

Pünkösdi búcsú – a megújulás reményében

Gyalogosan, vonattal vagy személygépkocsival a világban szétszóródott katolikus magyarok tömegei készülnek a csíksomlyói búcsúra. Az idei pünkösdi búcsú mottója „Újuljatok meg!” A hagyományőrző rendezvény keretében minden évben több százezren zarándokolnak Somlyóra és vesznek részt a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten, szentmisén.

 A búcsú idei programja

Pénteken, május 17-én a délután hat órai nyitó szentmisét követően, szombatra virradóan virrasztásra lesz lehetőség. Szombaton, május 18-án reggel a kegytemplomban fél nyolctól szentmise kezdődik, 10 órától ünnepélyes rózsafüzért mondanak a Hármashalom-oltárnál. A kordon fél tizenegykor indul a nyeregbe a kegytemplomtól. Az ünnepi szentmise 12 óra 30 perckor kezdődik, amelynek ünnepi szónoka Felföldi László pécsi megyés püspök lesz. Ugyancsak szombaton délután öt órától csángó szentmisét tartanak a Szent Péter és Pál plébániatemplomban, a kegytemplomban pedig pünkösdi vigília szentmisét hat órától. Vasárnapra virradóan virrasztást tartanak a kegytemplomban. Május 19-én, vasárnap reggel reggel hét és nyolc órától, majd fél tizenegytől és délután hat órától is szentmiséket tartanak a kegytemplomban. Pünkösd hétfőn pedig szintén a vasárnapival megegyező lesz a szentmisék időpontja.

Mióta tartják a csíksomlyói búcsút?

A csíksomlyói búcsú története 1444-ig nyúlik vissza, amikor IV. Jenő pápa körlevélben buzdítja a híveket, hogy a ferences rend segítségére legyenek a templomépítésben. Az elvégzett munkáért cserébe búcsút engedélyezett.

A csíksomlyói Mária-kegytemplom és kolostor a magyarság egyik legnagyobb zarándokhelye és kultúrtörténeti emléke. A csíksomlyói kegyszobor a Szűz Máriát a kis Jézussal ábrázoló szobor, ami a templom legértékesebb része. A kegyszobor hársfából faragott, reneszánsz stílusú, 2.27 m magas műemlék. A legnagyobb a világon ismert kegyszobrok közül. Mivel a kegytemplom nem tudja befogadni az időközben több százezerre nőtt búcsúi tömeget, ezért a Kissomlyó-hegy és a Nagysomlyó-hegy nyergében megépítették a 1993-ban az oltáremelvényt, a Hármashalom-oltárt, amit Makovecz Imre tervezett.

A török-tatár támadások során a templomot és a kolostor is felgyújtották, de szerencsére a Szent-Antal-oltár és a Mária-szobor megmenekült a pusztulástól.

Igazi zarándokhellyé a trianoni béke után vált Csíksomlyó. Innentől kezdve nemcsak az Isten hitet és az ezért való kiállást jelképezte a kegyszobor, hanem a magyarság megmaradását, összetartását a Kárpát-medencében.

 

Kulcsár Andrea

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

23

Mire számít a választási kampányban?