Antal ErikaA Látó Irodalmi Játékok 119. rendezvényén mutatkozott be Marosvásárhelyen Milbacher Róbert író, aki az Írórezidencia program résztvevőjeként a Studium HUB vendége volt.
Vida Gábor, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője beszélgetett Milbacher Róberttel arról, hogy mi a lektűr és szükség van-e rá. Ahogy elmondták, Jókai Mór regényeit is lektűrnek, azaz könnyű olvasmánynak tartották korának szigorú kritikusai, akik a népszerűség hajhászásával vádolták az írót. Vele Kemény Zsigmondot állították szembe. Azonban ma Jókai nészerűsége még mindig töretlen, míg Kemény Zsigmond regényeit már nagyon kevesen olvassák – hangzott el a beszélgetésen.
A mesterséges intelligencia által kreált „irodalmi művekről” is szó esett, arról, hogy az irodalom az emberi specifikumtól, a humanitástól értékes. Regényt, sőt még gyerekkönyvet is „írt” a mesterséges intelligencia, amely képes a szavakat, mondatokat egymáshoz illeszteni, ám mégsem nevezhető ez irodalomnak. Igaz, fennáll a veszélye annak, hogy idővel az irodalomra, az ember alkotta szövegekre már nem lesz szükség – figyelmeztettek.
A Vásárhely.ma érdeklődésére, hogy miért Marosvásárhelyt választotta az Írórezidencia helyszínéül, Milbacher elmondta, azért, mert a központ Budapesten van, az érdekességek viszont a periférián történnek, mint amilyen Marosvásárhely is.
A szerző felolvasott egy készülő művéből, az Átkelés a városon című írásából, majd dedikált.
Milbacher Róbert
Kaposváron született1971-ben. Tanulmányait (1989-1994) az egykori JATE (ma SZTE) magyar-történelem szakán végezte. Itt doktorált 1999-ben XIX. századi magyar irodalomból. Azóta is a korszak kutatója. Négy könyve jelent meg a témában, többek között az irodalmi népiesség akkulturációs kérdéseiről, vagy Arany Jánosról mint kulturális konstrukcióról. Legutóbbi tanulmánykötete (Bábel agoráján) a nemzeti irodalom emblematikus szövegeit értelmezi újra. Rendszeresen közölt kortárs kulturális és irodalmi kritikákat. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem tanára, egy Pécshez közeli, mecseki faluban él.
Díjai:
Margó-díj, 2016.
DOKU ’22 pályázat különdíja, 2022
Az írórezidencia programról
A Petőfi Kulturális Ügynökség Magyar Írórezidencia Programja 2019-ben indult, jelenleg 8 magyarországi, kulturális értékekben gazdag helyszínnel büszkélkedhet. A pécsi, debreceni, vajszlói, vácrátóti, nyíregyházi, kapolcsi, pannonhalmi írórezidenciák és a Magyar FordítóHáz Alapítvánnyal kooperációban működtetett balatonfüredi Fordítóház magyarországi és nemzetközi viszonylatban is egyre népszerűbbek, magyar és külföldi szerzők egyaránt vendégeskedtek és tevékenykedtek már a rezidenciák valamelyikében. 2022-ben nyitotta meg első határon túli rezidenciáját Sepsiszentgyörgyön. 2023 januárjától pedig Marosvásárhely is várja az elvonulni vágyó írókat, költőket, műfordítókat, tudósokat kéthetes időtartamtól, akár három hónapon át. Az alkotói helyszínt a Studium Prospero Alapítvány biztosítja, amely nem csak közösségi térként működik, hanem minden igényt kielégítő, 21. századi színvonalon felszerelt szolgálati lakások, apartmanok is helyet kaptak rezidens orvosok és művészek számára. Az alapítvány vezetője, Dr. Vass Levente, aki a Magyar Írórezidencia Programhoz való csatlakozás óta, elkötelezett híve a marosvásárhelyi rezidencia létrejöttének. Ahogy fogalmazott: „Büszkeséggel tölt el, hogy 2023 januárjától mi is aktív tagjai lehetünk a Magyar Írórezidencia Programnak és támogathatjuk a tettre kész szerzőket, akik remélhetőleg termékeny heteket tölthetnek majd el vendéglakásainkban. Hiszek az alkotói elmélyülésben, így remek lehetőségnek tartom a Programot, bizakodva tekintek a közös munkára mind a vendégszerzőinkkel, mind pedig a Petőfi Kulturális Ügynökséggel!”
Szucher Ervin
