A hangzatos ígéretek és még csak nem is burkolt zsarolások ellenére sem hajlandó a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetembe beolvadni a Művészeti Egyetem. Ennek dacára Leonard Azamfirei, a MOGYTTE rektora a napokban ismét felvetette a fúzió lehetőségét.
Úgymond mentőővként kínálja a Művészeti Egyetemnek az egyesülés lehetőségét Leonard Azamfirei, az Emil Paladeról elnevezett MOGYTTE rektora. Az orvosi egyetem vezetője legutóbb a fennállásának 80. évét ünneplő felsőfokú tanintézmény gáláján vetette fel a beolvadás ötletét. Ennek esetleges megvalósítása a magyar tagozat autonómiájának feladását jelentené, ami – akárcsak az erdő alatti egyetemen – a Köteles Sámuel utcában is az anyanyelvű oktatás elsorvasztásához vezetne.
Kós Anna rektorhelyettes szerint a Művészeti Egyetemnek nincs szüksége arra, hogy valaki is megmentse.
Az esetleges fúzió haszonélvezője maga Azamfirei lenne, hisz egy ötödik és egy hatodik rektori mandátumra is pályázhatna az újonnan alakuló intézmény élén.
EMSZ: láttuk már ezt a filmet a Petru Maior Egyetemmel
Elsőként az Erdélyi Magyar Szövetség reagált, arra figyelmeztetve, hogy az orvosi egyetem rektora, miután „felfalta” a Petru Maior Egyetemet most a város utolsó valóban multikulturális felsőoktatási intézményét szemelte ki magának. Az EMSZ szerint, ami Marosvásárhelyen történik, nem reform és nem modernizáció, és még csak nem is a diákok érdekeiről szól. „Ami itt kibontakozni készül az a hatalom megtartásáról szól. Nyers, leplezetlen hatalomgyakorlásról. Egykor volt egy nagy múltú intézmény, a MOGYE. Ma már egy arctalan monstrum, amely az egyetemi kannibalizmus eredményeképpen jött létre. Most pedig úgy érzi a vezetője, hogy újra eljött az idő, hogy terjeszkedjen. Ne legyenek kétségeink: ez a bekebelezési vágy hideg számítás. A rektor túlélési manővere, ahol az egyetemi térkép átrajzolása csak eszköz arra, hogy meghosszabbítsa a saját mandátumát. Láttuk már ezt a filmet a Petru Maior Egyetemmel. Az ő logikájuk szerint, ha a megaegyetem bekebelez egy másikat, akkor az már egy újabb egyetemnek számít és mint ilyen a régi rektor újabb mandátumhoz juthat” – figyelmeztet az Erdélyi Magyar Szövetség. Az ellenzéi magyar párt szerint elfogadhatatlan, hogy egy 1946 óta működő, közel nyolcvanéves intézményt politikai és karrierista ambíciók miatt áldozzanak fel. Ami készül, az központosítás, bedarálás, uniformizálás. „Volt már ilyen, azt kommunizmusnak hívták. Ugyanakkor ismerjük, hogy a magyar oktatás, a magyar diákok és a művészi szabadság az ilyen rendszerben csak zavaró tényezők” – olvasható a közleményben.
Az EMSZ az értékek megvédésére szólít fel minden józan gondolkodású magyar és román polgárt, diákot és oktatót, álljanak ki a Művészeti Egyetem önállósága mellett. „A multikulturalizmus, az önálló magyar kar, a hagyomány nem hátrány, hanem erő. A szabadság pedig – az oktatásban és a művészetben is – nem lehet alku tárgya. Mondjunk nemet a jogfosztásra, nemet a bedarálásra, nemet a Művészeti Egyetem elsorvasztására!”
RMDSZ: a több autonóm intézmény együttélése adja a sokszínűségét
Egy napos eltéréssel a nagyobbik magyar párt is lereagálta a történteket. „Nem volt semmilyen egyeztetés, tárgyalás vagy intézményközi párbeszéd a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem beolvasztásáról vagy alárendeléséről. Ezek egyoldalú vélemények, amelyeket nem fogadunk el, és nem tekintünk tárgyalási alapnak.
A Művészeti Egyetem nem egy adminisztratív egység, hanem önálló alkotói és oktatási közösség, saját hagyománnyal, küldetéssel és szakmai autonómiával. Egy ilyen intézmény értéke a szabadságában rejlik – ezt nem lehet központosítással »hatékonyabbá« tenni” – olvasható Csibi Attila Zoltán nyilatkozatában. A szervezet megyei elnöke reakcióját néhány kollégája jelenléte – és szép szavakat zengő felszólalása – előzte meg éppen az Azamfirei által szervezett megaünnepélyen.
Csibi úgy véli, Marosvásárhely akkor lehet erős egyetemi város, ha több autonóm intézmény együttélése adja a sokszínűségét, nem pedig az, ha minden különbséget egyetlen központi struktúrába olvasztanak. Az elnök továbbá leszögezi: az egyetemi autonómia alapelv és az önállóság az oktatás minőségének záloga, hisz a művészeti felsőoktatás csak szabadságban tud fejlődni. „Nem támogatunk semmilyen olyan megoldást, amely a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem önálló státuszát veszélyezteti. Ugyanakkor nyitottak vagyunk az egyenrangú, kölcsönös tiszteletre épülő együttműködésekre” – nyomatékosította Csibi, aki szerint Marosvásárhely jövője nem a központosításban, hanem a párbeszédben és a bizalomban rejlik.
Nagyobb fizetést ígért a rektor
A Művészeti Egyetem bekebelezése nem a tegnap született gondolat. A város egykori polgármestere, Dorin Florea még 2010-es évek derekán azt hangoztatta, hogy Marosvásárhelynek egy és nagy egyetemre van szüksége, nem pedig több kicsire. Ötletét Azamfirei vette át, aki néhány évvel ezelőtt a Petru Maiort kebelezte be, hogy rektor maradhasson. Akkor fűt-fát ígérgetett a valamikori almérnöki főiskola tanárainak, akik a lényegesen jobb anyagi feltételek miatt engedtek a csábításnak. A MOGYTTE rektora az utóbbi hónapokban szinte hetente tisztét teszi a Köteles Sámuel utcai intézményben, ahol azonos forgatókönyv szerint próbálja „jobb belátásra” bírni a román tanügyi kádereket.
Leonard Azamfirei azt is kilátásba helyezte, hogy amennyiben nem fogadják el az ajánlatát, az általa vezetett egyetem keretében indít művészeti képzést. A döntés a Művészeti Egyetem vezetőségének a kezében van, a végső szó azonban az oktatási minisztériumé. Az egyetem szenátusa tavaly nemet mondott, a vezetők álláspontja változatlan.









