Szucher ErvinA Romsilva akadékoskodása miatt késik a gernyeszegi katasztrófavédelmi központ kialakítása. A 24 millió eurós létesítmény kialakítására biztosított az anyagi forrás, és elkészült az előtanulmány.
Az Országos Erdészeti Vállalat gáncsoskodása miatt a mai napig nem sikerült elkezdeni a gernyeszegi katasztrófavédelmi központ megépítését. Holott a létesítményre elkészült az előtanulmány és, amint Raed Arafat belügyminisztérium államtitkár elmondta, uniós alapokból biztosított a 24 millió eurós finanszírozás. Amit 2027 végéig el kell költeni.
A történet bő húszéves múltra tekint vissza. A Maros megyei község határában létesített lőszerlerakatra 2004-ben került lakat. Akkor a hadügyminisztérium felajánlotta az ingatlant a helyi önkormányzatnak, azonban az akkori községvezetés koloncnak tekintette, nem tudta, mit kezdhetne vele. „Akkor kellett volna lépni, megszerezni az önkormányzatnak, és hasznosítani a 36 hektáros területet. Sajnos a község előző vezetősége nem látott ebben fantáziát, holott akár ipari parkot is ki lehetett volna alakítani az erdő szélén” – véli Gernyszeg jelenlegi polgármestere, Kolcsár Gyula. Szerinte a Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) is jó, csak már valósulna meg.
Lokodi Edit Emőke egykori megyei tanácselnök kezdeményezésére a lepukkant létesítményt 2006-ban a megyei önkormányzat vette át. Ugyanabban az évben, egy decemberben született tanácsi határozat következtében az ingatlan ismét gazdát cserélt, jelenlegi tulajdonosa a belügyminisztériumhoz tartozó ISU. Raed Arafat intézményvezető ugyanis azzal az ötlettel rukkolt elő, hogy a kaszárnya területén egy nemzetközi szintű katasztrófaelhárító kiképzőközpontot lehetne létrehozni. Az elképzelés szerint Európa legkorszerűbb kiképzőközpontja épült volna meg, amelynek megvalósításához már a 2014-2020-as finanszírozási ciklusban uniós alapokat pályáztak volna meg.
A terv megvalósítását a Romsilva azzal az ürüggyel gátolja, hogy a terület az erdő részét képezi. A helybéliek nagyon jól tudják, hogy a lőszerlerakat nem az erdőbe, hanem az erdő szélén épült, csakhogy az évtizedek során számos fa és bokor nőtte be. „Nem volt erdő, nem volt a Romsilva tulajdona, ők mégis az erdő részének tekintik” – mondja a település elöljárója. A hatalmas telken található épületek beépített felülete 8.308 négyzetméter, az ingatlanhoz 66 pavilon, utak, sétányok, kerítések, hálózatok tartoznak.
Két állami intézményről lévén szó, a patthelyzetet kormányszinten lehetne megoldani; kezdeményezések voltak, de a megoldás várat magára.
Antal Erika
