Medvék a városban – radikális lépések jönnek

A marosvásárhelyi önkormányzat radikális döntésre készül: egy átfogó, 8 pontból álló intézkedési terv elfogadásával próbálná megfékezni az egyre gyakoribbá váló medvelátogatásokat a lakott területeken. A cél világos: megóvni az embereket, miközben humánus és fenntartható módon kezelik a problémát. A csütörtöki tanácsülés napirendjére kerül az intézkedési terv. 

Marosvásárhely vadabb oldalát mutatja – szó szerint.

Az utóbbi években megszaporodott a barnamedvék jelenléte a város egyes pontjain: a Somostető környékén, a lakótelepek szélén és a nyitott szemetesek közelében igencsak gyakorivá vált a medvék jelenléte. Az áttelepítés sikertelennek bizonyult, a medvék visszajöttek a megszokott felségterületükre. Az önkormányzat most határozottabb lépésekkel állítaná meg az elszabaduló természetet.

A beterjesztett határozattervezet nem csupán a medvék fizikai kizárását célozza meg a városból, hanem egy teljes szemléletváltást is a hulladékgazdálkodás, a közbiztonság és az ember–állat együttélés terén. A városi tanács egy „medvebiztos” Marosvásárhely-t vizionál, ahol az ösztönző táplálékforrások felszámolása mellett komoly prevenciós és oktató munka is zajlik majd.

Nyolcpontos védekezési terv

A város által előkészített részletes akcióterv nyolc kulcsterületet határoz meg:

1. Kockázatos zónák feltérképezése: első lépésként azonosítják azokat a városrészeket, ahol gyakori a medvék jelenléte – különösen az erdőszéli és turisztikai területeken.
2. Speciális medvebiztos konténerek kihelyezése: zárható, „medvebiztos” tárolók kerülnek a Somostetőre és az állatkert környékére, hogy meggátolják a vadállatok hozzáférését az ételmaradékhoz.
3. Hulladékszállítás sűrítése: a szemétszállítási rendet a vadállatok szokásaihoz igazítják – például sötétedés után is ürítik majd a kukákat.
4. A medvék etetésének tilalma: szigorú szabályozás lép érvénybe, mellyel tiltják a vadállatok szándékos vagy nem szándékos táplálását. Aki megszegi, büntetésre számíthat.
5. Kamerarendszer és figyelmeztető táblák telepítése: a kockázatos zónákban térfigyelő rendszerek és figyelmeztető táblák jelennek meg, a rendőrség pedig éjszakai járőrszolgálatot állít fel.
6. Munkacsoport létrehozása: interdiszciplináris szakértői csoport alakul, amely a város különböző szerveit hangolja össze, és jó gyakorlatokat tanulmányoz például Tusnádfürdőn.
7. Az állatkert megerősítése: elektromos kerítés védi majd az intézményt, a nőstény medvéket sterilizálják, hogy csökkentsék a hímek vonzását, és medvecsalogató hulladék sem maradhat a közelben.
8. Folyamatos monitorozás és beszámolás: havonta nyilvános jelentés készül a medvék mozgásáról és az intézkedések eredményességéről, amelyet a város hivatalos oldalán is közzétesznek.

A természet visszaszorítása vagy új egyensúly?

Az új tervezet érezhetően el akarja tolni a hangsúlyt a „reaktív” megoldások (pl. kilövés, befogás) irányából a megelőzés és a fenntartható városi környezet kialakítása felé. A kamerák, konténerek és figyelemfelhívó táblák mellett a hatóságok a lakosság együttműködésére is építenek: csak úgy lehet sikeres ez a terv, ha az emberek is tudatosabbá válnak a saját viselkedésük hatásait illetően.

A határozattervezet részletes végrehajtási menetrendet tartalmaz: az első intézkedések megvalósítására mindössze 14–30 napos határidők vannak kitűzve. A lebonyolításért több önkormányzati szolgáltató is felel, köztük a közterület-felügyelet, az állatkert igazgatósága és a helyi rendőrség is.

A természet közelsége romantikus elképzelés – egészen addig, amíg egy 250 kilós medve nem az ablak alatt turkál. A marosvásárhelyi önkormányzat most úgy döntött, ideje meghúzni a határokat ember és vad között. Az, hogy a terv működni fog-e, az a kivitelezés sebességén és következetességén múlik – de egy biztos: ha a város nem lép, akkor előbb-utóbb a medve teszi meg helyette.