.:: Vásárhely.ma ::.

Egy kezdő kertész tavaszi naplója

Soha nem bajlódtam annyit egy cikk megírásával, mint most, ami olyan területről fog szólni amiben „kezdő amatőrként” mozgok csupán. Ugyan már két esztendeje gyakorolom ezt a sportot, de távol áll tőlem, hogy tapasztalt kertésznek nevezhessem magam.

Ez a tevékenység a járvány második felében kapott helyet és azóta lépésről lépésre hódít teret az életemben. Sokan csodálkoznak, hogy annyi év tanulás, irodai munka után nekifogtam „földet túrni”, de állítom, hogy egyik nem zárja ki a másikat, sőt, a szellemi munka sokkal gyümölcsözőbb tud lenni, ha ez ötvöződik a kertészkedéssel. Túl azon, hogy megtanulom az alapvető lépéseket, mit mikor hová érdemes vetni vagy ültetni, ez a több hónapos tevékenység megtanít tervezni. Az időjárás is más értelmet kap, segít kikapcsolódni, megvan a mindennapi mozgás, a „kapa-gym”, nem beszélve arról, hogy milyen más érzés saját terményt fogyasztani.

A szakavatottak szerint legjobb, ha ősszel szántják fel a termőföldet, mert a hó, a fagyok és az esők megpuhítják, könnyebben lehet majd megdolgozni. Az idén koratavasszal vetettünk ezt-azt – salátát, hónapos retket, spenótot, petrezselymet, ebből igazából a saláta és a petrezselyemzöld fogyasztható, de még elültettük a tavalyi kizöldült hagymákat is, ebből már meg is lettek az első zöldhagymáink. A „minikertet” minden este letakartam, hogy ne fagyjon meg semmi, elég macerás volt, jövőre biztosan nem vetek ilyen korán retket, a többi pedig még a jég hátán is megél.

A Nyárádmentén március végén indul be a szabad ég alatti kertészkedés: addig, annyira megszárad a föld, hogy rotakapával fel kell lazítani, s ha az időjárás engedi, akkor bekerülhet a dughagyma, a krumpli. Egy-két hétre rá jöhet a zöldborsó, a különféle paszuly-típusok, fehér, színes, hüvelyes, karós, törpepaszuly és társai. Április közepén vetjük a murkot, petrezselymet, céklát, sörretket és ha már elég meleg van, következhet a tökfélék, az uborkamagok elvetése. Igen, elvetése, mert mindent, amit eddig felsoroltam egyenesen a kertbe teszünk, nem palántolunk, főként idő és helyszűke miatt.

A szakavatottak szerint akkor van esély arra, hogy az elvetett magok kikeljenek, ha legalább 8 fokos földbe kerülnek, ha ennél hidegebb van, akkor nem történik semmi velük, szóval ezen a környéken nem érdemes elhamarkodni a dolgokat. És igen, van olyan mag, ami nem kell ki, nálam is az első rend murok kész csőd volt, alig néhány napja újat vetettem más fajtából: alig egy centiméter mély nyomot húztam az ágyásba, megöntöztem, próbáltam elég ritkán elszórni a magot, amire ráhúztam gereblyével a magot, és, hogy felgyorsítsam a fejlődést, letakartam a veteményesnek ezt a részét, hogy hátha ezúttal hamarabb kikel a murok.

Május közepe előtt nem érdemes foglalkozni a palántok kiültetésével. Mindenki óvva intett, hogy a fagyos szentek előtt bármit is kiültessünk, mert ilyenkor még fennáll a veszély, hogy fagy lesz.

Idén, hosszas vacillálás után, mégis egy héttel korábban kerültek ki a paradicsom, karalábé, zeller palánták. Az ezt megelőző időszakban naponta többször is ellenőriztem az időjárást a telefonon, mérlegeltem, konzultáltam és végül ez lett a döntés: vállaljuk a korai ültetést, mert utána egyéb tevékenység miatt szinte lehetetlen megoldani. Ebben közrejátszott az is, hogy már elég nagyok voltak a palánták és féltünk, hogy ha még várunk egy hétig, még inkább elnőnek.

A paradicsomot jól fellazított, magyarán felkapált földbe ültettük, ezúttal a kijelölt területen U alakba, abból a meggondolásból, hogy ha netán egy része megbetegedne, akkor a másik része védve legyen a távolság miatt. A palántot egy mély kapanyomba ültettük, amibe előzőleg legalább egy liter vizet öntöttünk. Sok helyen látom, hogy a palántokat akkor öntözik meg miután már elültették, de ez sajnos nem fog segíteni a gyökereknek, amelyek elég mélyen vannak. Minden üregbe jön tehát a legkevesebb egy liter víz, természetes táp, trágya, tojás vagy szárított banánhely majd két tő paradicsom, lefedjük és jól megnyomkodjuk és ennyi. Másnap este érdemes öntözni a palánta tövét, addig a víznek elég kell lennie.

Ezen a hétvégén a paprikák következtek, ezeknek nem kell annyi hely, egymáshoz közelebb is lehet ültetni, mert majd a forró napsütésben egymásnak tartják az árnyékot. Idén olyan palántokat ültettünk, amilyeneket adtak a kedves szomszédok, barátok. Érkezett néhány példány Bukarestből is, komoly termés lesz, amennyiben a sok HA összejön: ha lesz eső, ha lesz szép idő, ha lesz idő kapálni, ha lesz elég víz öntözni.

A paprikákkal egyszerre került földbe néhány padlizsán, vagy ahogyan mifelénk nevezik vinetta, persze sokfajta csípős is, még tervbe van egy kicsi palánthagymaültetés, és akkor ennyi elég is lesz az idénre.

Innen kezdődik az agro-fitness, mert mindazt, amit eddig felsoroltam rendszeresen kapálni kell majd, a paradicsomokat kötözni és tisztítani, szóval a nyári mozgás garantált, nem úgy mint a termés, amely akkor lesz igazán jó, ha több tényező is összehangoltan beteljesül.

Addig is kellemes kikapcsolódást és bő termést minden kezdő és haladó kertésznek!

Lengyel Erika

Kövess minket a
Facebookon!

Követem!

64

Minek köszönhető Soós Zoltán újabb sikere?