Antal ErikaA betegségek pszicho-szociális hatteréről szervezett tudományos konferenciát a Szent Balázs Alapítvány. A Kultúrpalotában összegyűlt szakorvosok arra mutattak rá, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni egy-egy betegség okát keresve, mi a tudomány jelenlegi álláspontja a lelki trauma testi megnyilvánulásáról.
Orvosok – háziorvosok, pszichiáterek, gyermekpszichiáterek, belgyógyászok, pszichológusok, kardiológusok, onkológusok, valamint orvostanhallgatók gyűltek össze a hétvégén Marosvásárhelyen, ahol a különböző betegségek lelki okairól, az etnikai, társadalmi meghatározottságáról hallgattak előadásokat, valamint műhelymunkákon vettek részt, tapasztalataikat, kutatásaik eredményeit ismertették és gyakorlati megoldásokról beszéltek.
A tartós stressz krónikus, alacsony fokú gyulladáshoz vezethet
Az orvostudomány élettani és kórélettani szempontból közelíti meg az egészség és a betegség kérdését. Olyan tényezőkre összpontosít, mint a genetika, a környezeti és életmódbeli hatások, valamint a test különböző szervrendszerei közötti kölcsönhatások – mondta előadásában dr. Szilágyi Tibor professzor, aki kiemelte, hogy ma már elfogadott, hogy a testi egészség és a pszichológiai tényezők között is bonyolult kétirányú kapcsolat van. Az érzelmi állapotok és a stressz a vegetatív idegrendszer révén, valamint neuroendokrin és immunszabályozási útvonalakon keresztül hatnak a szervezetre.
A stressz egy mindennapos jelenség, egy egészséges alkalmazkodási reakció a környezeti kihívásokkal szemben, de ha hosszú ideig fennáll, káros mechanizmus is lehet. A tartós stressz krónikus, alacsony fokú gyulladáshoz vezethet – hangsúlyozta az előadó.
A gyakori betegségekről a roma közösségekben
A vélt vagy valós gyógyszermellékhatásokról, az esetleges túlkapásokról ami a pszichoszomatikus jelző használatát illeti, valamint a pszichoszomatikus betegnek a családorvosra tett hatásáról dr. Szabó Zoltán háziorvos beszélt, aki saját tapasztalatait osztotta meg.
A gyermekkorban oly gyakori hasfájásról, feszültségről, szorongásról dr. Borka-Balás Réka értekezett, aki szerint ezek a tünetek lehetnek a figyelemfelkeltés eszközei a gyermek részéről, felismerésük és kezelésük pszichológiai, esetenként pszichiátriai segítséget igényel. Ezeknek a pszichoszomatikus zavaroknak a felismerésében a gyermek-szülő-orvos közötti kommunikáció fontosságát hangsúlyozta az előadó.
Milyen betegségek gyakoribbak a karácsonyfalvi Gábor-roma közösségben, hogy érzékelik ők maguk ezt, mi a legnagyobb probléma, és mi állhat ezek hátterében – ezekre a kérdésekre kereste a választ dr. Szabó Mónika belgyógyász az érintettek megszólításával. Arról beszélgettek, hogy hogyan látják ők, a zárt közösség tagjai a betegségeket, és mi a fontosabb számukra: a gazdasági biztonság, vagy az egészség és melyek azok a fogódzók, nyelvi, kulturális tényezők, amelyekkel a kommunikáció elősegííthető.
A konferencia jelenlevői gyakorlatiasan, esetekre és sajátosságokra fókuszálva, gondolatok és elvek ütköztetése révén közelítették meg a betegségek többdimenziós kontextusát. Az ismert patomechanizmusokon túl a betegségek kialakulását, lefolyását, súlyosságát, reszponzivitását számos tényező befolyásolja, ezek túlhangsúlyozása vagy figyelembe nem vétele egyaránt részlegessé teszi a medikális aktust – hangzott el a Szent Balázs Alapítvány által szervezett Rejtett dimenziók – A betegségek pszicho-szociális háttere című konferencián.
A péntek délutáni és szombat délelőtti előadásokat követő workshopoknak a Kultúrpalota mellett a Studium Hub konferenciatermei és kávézója adott helyet. Vasárnap ugyancsak a Studium Hubban tartották a műhelymunkákat.
Kulcsár Andrea
